Új állandó kiállítási térrel bővült 1998 decemberében a Magyar Nemzeti Múzeum patinás épülete: a déli udvar alatt, a terepszint alá süllyesztve elkészült az 1150 nm-es Lapidarium. A világ több nagy múzeumában már megvalósult az ötlet, hogy a hasznos alapterületet a fold alatt bővítsék, nevezetesen a belső udvarok alatt. Ez főként műemléképületek esetében hasznos, mivel az épület látványát nem módosítja, ugyanakkor a közönség kiszolgálásában ugrásszerű javulást eredményez.
A Nemzeti Múzeumban kettős igényként jelentkezett a bővítés: új kőtárat kellett kialakítani, és a közönség-kiszolgáló tereket is a mai kor követelményeihez igazítani. Az eredeti elképzelések szerint az egyenként közel 1000 m2-nyi északi és déli udvart a főpárkány magasságában acél üvegszerkezettel szándékozták lefedni, és a föld alatt két szintet kialakítani a raktárak és a kiállítóterek számára. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal azonban nem adta meg erre a tervre az építési engedélyt, és ezért a már kész kiviteli terveket módosították.
A Lapidarium építését 1997 telén kezdte el az Architekten Rt. A több, mint 5000 m3 föld kihordása után 980 m2 alapterületű zárófödémet a körítő vasbetonfalakra és a térbe állított oszlopokra terhelték.
A Lapidárium belső terét úgy alakították ki, hogy maximálisan kiszolgálja a múzeum és a látogatók igényeit: a célfények remekül megvilágítják a műtárgyakat, a mennyezetre akusztikus burkolat került, a műtárgyak mögé a római kort idéző színvilágot festettek, ami remekül kiemeli a köveket. Az egész Lapidárium légkondicionált. A mozgássérültek számára lépcsőliftet szereltek fel az alsó, süllyesztett tér látogatha-tósága érdekében.
Az udvar alatti tér megépítésével egyidejűleg megoldódott a főépület udvari falainak a vízszigetelése, és párhuzamosan ki lehet alakítani a kapcsolódó pincei raktárhelyiségeket is.
Külön problémát jelentett a megfelelő kőburkolatok kiválasztása. A kőnek ebben az esetben is nem csupán a tartóssági követelményeket kellett kielégíteni, hanem az egyes terek esztétikai, műemléki és hangulati elvárásait is figyelembe venni.
A lefedés nélkül is impozáns, több funkcióra alkalmas belső udvar burkolásánál először a porfir több színű, sorosan rakott változatát tervezték be, de végül megrendelői megfontolásból a gránit mellett döntöttek.
A zúzott kőágyba, szárazon lerakott 20x40-60 centiméteres bianco sardo lapokkal leburkolt udvar egységes, jó ritmusú látványt nyújt. Az épület lábazata süttői keménymészkőből készült, profilozott felső rátét elemmel.
A Lapidariumhoz vezető földszinti terekbe logikusan az eredeti „kelheimi" kőnek megfelelő soln-hofeni lapburkolat került trieszti betétekkel. A 60x60-as, különböző vastagságú lapokat nagyon gondosan tömörített ágyazóhabarcsba helyezték, hogy a múzeumi terheknek, igénybevételeknek később is megfeleljen. Az addig raktárnak és folyosónak használt terek új életre keltek. Az ágya-zóhabarcsba portland cement helyett trasz cementet használtak, hogy elkerüljék a lapok át-foltosodását.
A harmadik nagy tér, a tulajdonképpeni Lapidarium kőburkolatát az alábbi főbb szempontok szerint választották ki: megjelenésében semleges legyen, ne konkuráljon a kiállított római és középkori kőtári anyaggal, színe homogén, anyaga kopásálló és teherbíró legyen. A választás a horvátországi Adria Grigio nevü kőre esett, 4 cm vastagságban, 40x40 cm méretben. A kiállítás berendezése után a látvány magáért beszélt: a homogén kővel keretezett „balácai" mozaik remekül mutat a semleges környezetben. A több mázsás szarkofágok és sírkövek mozgatását is problémamentesen kiállta a burkolat.
A Nemzeti Múzeum bemutatott fotói meggyőzően mutatják, hogy a helyes kőkiválasztás mennyire hozzájárul az adott tér használhatóságához, a helyiségek léptékéhez és az első benyomás hangulatához. Ezért lényeges az összes szereplő, megrendelő, tervező, kivitelező kompromisszumra kész együttgondolkodása, továbbá a fővállalkozó és az alvállalkozó - jelen esetben az Architekton Rt. és a Reneszánsz Rt. - kompromisszumot nem ismerő munkája.
KŐ szaklap - 1999/1
Gergely Zsolt
BNIC Baukunst, Naturstein und Immobilien Consulting GmbH
Postfach 2353, D-83425 Bad Reichenhall, Deutschland
Tel.: +49/86 51/965-0349
BNIC GmbH Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet
2000 Szentendre, Bartók Béla utca 1., Magyarország
Telefon: 26/314 07-4 Telefax: 26/314 07-5