A megfizethetetlen ősmadárKŐ szaklap - 1999/3

Az utóbbi időben megnőtt a solnhofeni terméskövek kínálata a magyar piacon. E beltérben szinte mindenütt alkalmazható kő megfelel a legmagasabb igényeknek is, kültérbe viszont - homlokzatburkolástól eltekintve - nem ajánlott, mivel nem fagyálló. A solnhofeni terméskő ősi építőanyag. Már a rómaiak is használták boltívekhez, lépcsőfok, ablakpárkány gyanánt, illetve falazáshoz, bányanyersen vagy csiszolt felülettel. Az V.-VI. században a Karolin-gok építkeztek belőle, de később feledésbe merült, és csak a középkorban nőtt meg az érdeklődés iránta.

A solnhofeni bányát 1450-ben nyitották meg, a XVI. sz.-tól folyamatosan üzemel. A város 1994-ben ünnepelte megalapításának 1200 éves évfordulóját. A Fuldából idetelepült Sole szerzetesről elnevezett Bazilikát 838-ban szentelték fel, de a régészek egy 650 körül épült kis templomról is megemlékeznek. A bazilika romjai - a Karoling-kor történelmileg is igen fontos emléke -napjainkig fennmaradtak.

A solnhofeni terméskő a Föld legtömörebb és legkeményebb mészköve, 140 millió éves. Solnhofen környéke valószínűleg lagúnaszerű táj volt akkoriban. A medencék - a mélyebb solnhofeni, illetve a sokkal laposabb obereichstátti és eichstátti medencék - rétegről-rétegre feltöltődtek igen finom mészkőlerakódásokkal.

A solnhofeni medence közepén, a Maxberg-bányában 600-800 réteg található. Vastagságuk 8-300 mm között váltakozik, míg a másik két medencében kevesebb réteget találtak, és vastagságuk alig éri el a 15 mm-t.

A sokmillió évvel ezelőtti táj élővilágát őrzik az itt lelhető fosszíliák. 1861-ben e helyütt találták meg először az ősmadár (Archaeopteryx) maradványát - jelenleg Londonban látható. Ez a hüllő és a szárnyas madár közti átmenet a darwini evolúciós elmélet bizonyítéka. Megkövülten fennmarad az első láb szárnyizmainak a nyoma és a pofacsont, ami arra utal, hogy ragadozó szaurusztól származott.

A Solnhofeni Részvényesek Egyesületének Múzeumában van az utolsóként föllelt hetedik példány. Ezt az ősmadarat 1992-ben találták az SBI (Solnhofener Bodenplatte Industrie) bányájában. A leletért az amerikai Gatty múzeum többmillió dollárt kínált, de nem kapta meg. De megtalálták a Földön a mai napig is élő, 400 millió éve létező bojtos-farkú hal egy megkövesedett maradványát is, valamint egy kétméteres cápa leletét (ez is több százezer márka értékű), amely jelenleg az SBI cég tárgyalóját díszíti. Kisebb-nagyobb leletek: halak, szitakötők, rákok, csigák, kagylók fosszíliáiból évente legalább száz kerül elő (ezek néhány száz márkától már megvásárolhatók).

A Solnhofeni Bodenplatte Industrie cég az egyetlen kőkitermelő, amely ún. lito-minőség megjelöléssel látja el termékeit. A cég tulajdonában lévő bányában termelik ki napjainkban is a kőnyomatos eljáráshoz, a litográfia előállításához használt követ.

A nyomdatechnika forradalmasítása, a síknyomtatás Alois Sene-felder nevéhez fűződik. 1798-ban találta fel a kőnyomást, más néven litográfiát, amellyel a nyomtatás pontossá és gyorssá vált, és amelyre egyedül a solnhofeni mészkő alkalmas. E kemény, finomszemcsés és tömör kő révén vált világhírűvé a XVIII. században a kis települést. Az ofszetnyomás feltalálásáig, 1930-ig innen szállítottak jelentős mennyiségben a világ minden részébe. Számos kiváló művész készített litográfiát solnhofeni terméskővel: Toulouse-Lautrec, Miró, Kokoschka, Chagall, Picasso, hogy csak a legnagyobbakat említsük.

Az ún. litokő gyártása kénysz-erítette a céget a folyamatos fejlesztésre, magas minőségű gyártási technológiák kidolgozására. Az a tény, hogy egyedül az SBI bányász a mai napig litokövet, garantálja az egyéb célokra feldolgozot kövek (kőlapok, lépcsőfokok, falburkoló lapok) minőségét is. A cégtől kikerülő valamennyi szállítmány szigorúan válogatott és ellenőrzött. A lapokat évszázadok óta, mind a mai napig kézzel termelik ki. Amíg korábban főként csiszolt, illetve a finoman csiszolt felületetű lapokat építettek be, újabban mind többen keresik a természetes hatású, ún. bányanyers, enyhén csiszolt járólapokat. A cég öt különböző felületű terméskövet forgalmaz: bányanyers, enyhén csiszolt, erősen csiszolt, finoman csiszolt, valamint matt polírozott lapokat. Műemléki helyreállításokhoz kívánságra, kalibrált vastagságban is szállít a cég. Ezek a lapok ragaszthatók.

Kiváló csúszásgátló tulajdonsága miatt a követ az alábbi felhasználási területekre ajánlják: lépcső, járólap középületekbe, iskolákba, kórházakba, templomokba, lakásbelső kialakításához, irodaházakba, szállódákba, éttermekbe, és nem utolsó sorban uszodákba. A bánynyers felület tapadóképessége R 13, a finoman csiszolté R 9.

A kőburkolatok kiválóan alkalmasak padlófűtéshez, mivel ez a kő-fajta a meleget tágulás nélkül vezeti. Biokőnek is nevezik, hiszen tömörsége, keménysége miatt kémiai töltőanyagot nem igényel, és szennyeződés, por nem ivódik bele. Tisztántartása egyszerű: elegendő a szappanos víz vagy az alkololos tisztítószer. A bányanyers és az enyhén csiszolt felületű járólapokat ajánlott a lerakás után 4-6 héttel impregnálni. így megőrzi élénk színét, és taszítja a szennyeződést. Az erősen, illetve finoman csiszolt lapok impregnálása szükségtelen.

KŐ szaklap - 1999/3
Szölke László