A több mint kétszáz éves Sándor-palota Budapest egyik legszebb fekvésű helyén, a Budai árban, a volt királyi palota - ma Nemzeti Galéria - közelében áll. Az épület, amely a háború előtt a miniszterelnöki hivatalnak adott helyet, Pollák Mihály közreműködésével és irányítása alatt 1806-ban épült.
A második háborúban teljesen kiégett palota felújítására 1999-ben kapott megbízást Potzner Ferenc építészmérnök és művészettörténész, a KÖZTI Rt. vezetőtervezője azzal, hogy az épületet 1867-1944 közötti funkcójába lehessen visszahelyezni. Vagyis hogy ismét a palotában működhessen a miniszterelnök és kabinet irodája.
E célkitűzés nemcsak az épület múltjánakfelvállalását határozta meg, hanem a helyreállítás szempontjait is.
A régészeti és művészettörténeti kutatásokat Potzner Ferenc az MNDP Építőművészeti Kft. építészeivel, Magyari Évával és Pazár Bélával együtt folytatta.
Alapos tanulmányok készültek a kő padlóburkolatok származásáról, azok nagyságáról és a lerakási mintákról. Ezek alapján a hazánkban „kelhelmi kőként" is ismert, a bajorországi Solnhofenből, a Solnhofer Bodenplatten-Industrie bányájából és feldolgozó üzeméből származó a litokő® minőségű terméskőre esett a választás. Földünknek ezt az egyik legkeményebb mészkövét már a középkor, de főleg a barokk építészei is előszeretettel alkalmazták templomok, kolostorok, kastélyok és középületek padlóburkolására. Ebben feltehetően szerepet játszott kellemes, környezetének méltóságot, eleganciát sugárzó sárgás-szürke színe, no meg kopásállósága. Csúszásmentességi besorolása korunk szabványai szerint R9-es fokozatú. Magyarországon is számos épületben még mind a mai napig megtalálható, így a pannonhalmi, a tihanyi apátságban, az Esterházy kastélyokban, a budapesti Nemzeti Múzeumban, a Lu-dovikában és a legtöbb barokk temp-lom-ban.
E barokk épületek solnhofeni terméskő padlóburkolatait ismerve, a Sándorpalota felújításánál a közlekedő folyosókra diagonál lerakási mintában 50-50 cm-es lapok kerültek, míg a reprezentatív nyolcszögletű termet igen nagyméretű, háromszögű, sárgás-szürkés színű, finoman csiszolt felületű 15-30 mm vastag, kézzel pattintott oldalú lapokkal burkolták. Nagy a valószínűsége annak, hogy a hazánkban lerakott legnagyobb solnhofeni kő a főlépcsőház alján elhelyezett egyetlen darabból álló 140x140 cm-es lap.
A burkolást az ÉP-KŐ Kft. végezte magas színvonalon, nagytokú szakmai hozzáértéssel. Ennek köszönhető, hogy a palota solnhofeni terméskő burkolata minden igényt kielégít.
A műemlékvédelem a felújítás során igen fontosnak tartotta a hitelességet. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a felújítás során a Sándor-palotában lerakott új solnhofeni terméskő ugyanabból a bányából, illetve tradicionális családi vállalkozásból származik, mint ahonnan a 19. sz. első éveiben a Dunán, tutajon Magyarországra szállították a követ.
KŐ szaklap - 2002/3
Szölke László
Fotó: Szoelke László
BNIC Baukunst, Naturstein und Immobilien Consulting GmbH
Postfach 2353, D-83425 Bad Reichenhall, Deutschland
Tel.: +49/86 51/965-0349
BNIC GmbH Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet
2000 Szentendre, Bartók Béla utca 1., Magyarország
Telefon: 26/314 07-4 Telefax: 26/314 07-5