Helytelen megfogalmazás: solnhofeni jura mészkőSzentendre, 2009.12.21.

A most megjelent Kő szaklap 2009/4 számában Balázs Miklós Ernő DLA Podmaniczky-díjas mozaikművész egy igen terjedel-mes cikkben számol be az Aquincumi Múzeumban bemutatott mozaikpadló felújításáról. A cikk írója átküldte a ránk vonatkozó részt átolvasásra, mielőtt az anyag a nyomdába került volna, de a "nyomda ördöge" most sem tétlenkedett. A végleges szövegbe helytelenül került be, hogy solnhofeni jura mészkő. Ez a megfogalmazás így helytelen és megtévesztő mivel két különböző kőfajtáról van szó.

Legelőször erről szeretnék egy pár, fontos dolgot elmondani.

A két kő helyileg és keletkezésében "igen közel" áll egymáshoz.

A jurakorban, kb. 190 millió évvel ezelőtt az őstengeri lerakódásból képződött a jura tömör mészkő. Solnhofeni környéki bányákban 28 rétegben, padszerűen, tömbkő formájában termelik ki a belső- és külső térbe alkalmazható jura mészkövet.

A felső, úgynevezett "Oberbank" tömbök fagyállóak. Külső térbe, pl. homlokzatburkolatnak a sárga színű jura tömör mészkő a legmegfelelőbb anyag. Az utóbbi időkben több szürke színű újépítésű jura homlokzattal is találkozhattunk Budapest utcáin.

Ez a választás nem a legmegfelelőbb. A szürke "Oberbank" jura mészkő kisebb mennyiségben fordul elő a bányában, mint az erre a célra jobban megfelelő sárga színű jura mészkő.

A piacgazdálkodás szabályai szerint a szürke színű kő ára magasabb. Erről a kőről azt kell tudni, hogy a homlokzaton szép lassan (de biztosan) a Naptól kifakul, sárgás színűvé válik. Akkor minek kell a drágább szürke jura kő a homlokzaton?

Szürke színű homlokzatra forgalmazunk és ajánlunk egy kiváló minőségű, fagyálló szürke színű majnai kagylós mészkövet. Ez a jó megoldás!

Belső térbe forgalmazunk átmeneti állapotú, sárgás-szürkés színben, klasszikus sárga és a kékes-szürkés színben jura tömör mészkövet.

A jura tömör mészkő alkalmas belső és külső térben, de minden esetben a megrendelésnél kérjük adja meg az igényelt felhasználási területet.

A solnhofeni (kelheimi) mészkő egy palaszerűen bányászott, kb. 150 millió éves, a késői jurakorban képződött, a jura mészkő rétegre lerakódott igen kemény, tömör mészkő. A solnhofeni bányákban kb. 800 réteg rakodott le egymásra. A kőlapok vastagsága a Maxberg bányában 6-300 mm között változik. Köztük egy elválasztó vékony agyag-iszapréteg van. Ezt a követ mind a mai napik kézzel termelik ki. Fő felhasználási területe belső térben padló- lépcső- és falburkolatra. Külső térben, főleg térburkolatoknál csak vízelvezető rétegre lerakva használható, pl. a 36-50 mm vastag alaktalan solnhofeni mészkő.

Ennyit az előfordulásról, a "nagybácsiról" és a "kisöcsiről". Nem csak a kor, hanem azok tulajdonságai is különbözőek, bár "közeli rokonok".

Most egy sokkal bizonytalanabb jégre merészkedek írásommal. Az 1980-90 években Németországban a szakmában felvetődött egy lehetséges elmélet, hogy az isztambuli Hagia Szophia mecset bizonyos padlóburkolata, mozaikjai solnhofeni mészkőből készültek. Mint azt tudjuk, és erre utal pl. a Wikipédia egyik mondata:

"A felhasznált anyagokat szinte minden, akkoriban ismert márványlelőhelyről szállították". A solnhofeni fényezhető, kemény tömör mészkövet - bár helytelenül - de sárga színű márványnak is nevezik, a jura mészkővel együtt.

Igen, de milyen úton, hogy került a hajdani bizánci bazilikába?

Nekem ennél sokkal kézzelfoghatóbb lenne az a feltételezés, hogy a fent említett, a Kő szaklapban megjelent, az óbudai Hajógyári-szigeten álló római helytartói palota mozaikpadló anyaga solnhofeni mészkő? Mindkét település a Limes vonalán fekszik. A rómaiak bizonyítottan Solnhofenben már használták a solnhofeni mészkövet, mint építőkő. A solnhofeni Sole bazilika i.u. 794-ben épült. Feltárt romjai erről tanúskodnak.

Az ez évben átadott Aquincumi Múzeum szentendrei úti átalakított épületében állandó kiállításon mutatják be az egykori helytartói palotából származó műkincseket, így a most helyreállított kb. 42 m² nyolcszögletű padlómozaikot. Ezt a munkát Balázs Miklós Ernő mozaikművész irányította. A fent említett cikkében azt írja:

"A mozaik csupán két színből áll. Valójában nem fekete-fehér, inkább sárga-szürke". Mint a sárgás-szürkés színű solnhofeni mészkő. Sajnos a sötétszürke színű bánya már vagy 90 éve meddő. De mi jó pár száz évvel ezelőtti építményről beszélünk. Ilyen sötétszürke solnhofeni mészkövet a későbbi időkben épült, Magyarországon jelenleg is fellelhető épületekben - lásd a Pollák Mihály által tervezett Magyar Nemzeti Múzeum rondelláját, az egri Líceum vagy a péceli Ráday kastély régi padlóburkolatát - ma is láthatjuk.

A mozaik restaurálásához az anyagvizsgálat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának Mérnökgeológiai Tanszékéről Dr. Gálos Miklós egyetemi tanár vezetésével folyt. A minket érintő szürke és sárga kőanyag geológiai meghatározása és eredetének vizsgálata szerint a kő jelenleg egy közepesen mállott állapotú, tömött mészkő. Lelőhelyüket azonban nem sikerült azonosítani. Gálos tanár úr javaslatára Balázs Miklós Ernő úr hozzám fordult, hogy a mintakő alapján tudunk-e solnhofeni sárga színű mészkövet szállítani a pótláshoz. Mi ezt leszállítottunk, az eredmény teljes sikerrel járt.

Mivel a sötétszürke színű solnhofeni bánya már nem üzemel, így ezt a pótlást egy Griggio Carnico fantázianevű mészkővel oldották meg.

Lehet, hogy a rómaiak tudtak valamit, és anno mégis csak solnhofeni mészkőből készült a Hadrianusz császári helytartó palotájának mozaikja?

Szentendre, 2009.12.21.
Szölke László