Új utak és módok Kő szaklap - 2010/2

Kő újság: A globális gazdasági válság egyetlen országot, vállalkozót sem került el, ám a legérintettebb ágazat talán mégis az építőipar volt. Számolva a helyzettel, a kőipari cégek szintén a kilábalás új útját-módját keresik. Miként látja ezt Szölke László, a BNIC GmbH tulajdonos-ügyvezetője? Milyen lehetőségeket kínálhat egy szakmai szervezet ehhez?

Szölke László: Nagyon fontosnak tartom, hogy a Magyar Kőszövetség csatlakozott az európai Természetes Kő logó használathoz. Én büszke vagyok arra, hogy Magyarországon elsőként vettem meg a jogot, hogy a BNIC Magyarországi Információs és Szerviz Iroda a logót kiadványain használhassa. Igenis, különböztessen ez meg bennünket, az európai szövetségbe tömörült természetes kőforgalmazókat, felhasználókat az útszélről követ áruló importőr házalóktól. A természetes kő logó használatával az eladó garanciát, felelősséget vállal a kő minőségéért.

Kő újság: Honnan tudhatná az építtető, a felhasználó, hogy milyen követ érdemes venni?

Szölke László: A világ nagy kő szakvásárai bizonyítják – és ezt nemcsak én mondom, hanem a legtöbb szakembertől is rendszeresen visszahallom -, hogy „nincs új a Nap alatt”. Mint tudjuk, Földünkön több mint 12.000 fajta építőkövet bányásznak. Ha egy-két száz bánya bezár, másik egy-két száz bánya újból felveszi a termelést. Az utóbbi tíz évben viszont, szerintem, új volt, hogy a piacon megjelentek az igen alacsony munkabérrel dolgoztató hulladék-felhasználók, például a mozaik-, illetve falburkoló paneleket gyártó ázsiai vállalkozások. Igaz, el kell ismerni, van rá vevő. A legújabb kőutánzatú high-tech termékek gyártói szintén csak újdonságot hoztak a természetes kő piacon. Ezek az iparilag előállított, RAL színekben pompázó, igen drágán kínált anyagok (pl. caesarstone) félrevezetik a természetes kőben járatlan vevőt. Sőt, megfelelnek ízlésének, hiszen mintázatuk, színük egyenletes, nincs bennük kvarc ér, stb. Kérdés, hogy e 95%-ban sivatagi homokból – kvarc – és 5 százalék műgyanta és színezőanyag tartalmú speciális technológiával előállított termék miért akar annak látszani? A választ csak a dizájnerek vagy a forgalmazók tudnák megadni.

Kő újság: Eszerint építészeinket bíztatni kellene a kővásárok látogatására? Mi újat lehet ott még bemutatni?

Szölke László: Szerintem mindent, amit a legújabb technológiákkal gyártani lehet. A kőmegmunkálás, kőfeldolgozás, felületkezelés területe is folyamatosan újdonságot kínál (kőmegmunkáló gépek, softverek). De talán még a kövek fajtájának, színének is van divatja, és a trend nemcsak a homlokzatokon, de bármilyen furcsa is, a síremlékeken is tükröződik.

Kő újság: Irány tehát minden kővásár...

Szölke László: A múlt héten beszélgettem dr. Bücker úrral, a Solnhofer Holdig AG tulajdonosával, aki elmondta, hogy az SSG a következő nürnbergi Stone+teck szakvásáron nem vesz részt. A személytelen megjelenés helyett én is arra törekszem, hogy pl. egy kőkonferencián, vagy a Magyar Kőszövetség most életre keltett új továbbképzési formájában keressük a kapcsolatot az építészekkel, beruházókkal és a kivitelezőkkel és ott adjuk át sok évtizedes tapasztalatainkat.

Kő újság: Vannak más rendezvényeik is?

Szölke László: Ez év őszétől elindítjuk az I. Kő és Bor Akadémia Villány 2010 előadássorozatot. Alkalmanként 10-12 építészt látunk vendégül. A konferenciának a villányi Crocus Gere Bor Hotel-Wine Spa ad otthont. Az első előadás anyaga: anröchtei, jura és solnhofeni mészkő. A második előadás anyaga: majnai homokkő és kagylós mészkő, valamint a Sto homlokzatburkoló rendszerek. A konferencia nevében benne foglaltatik, így a bor sem maradhat ki. Erről Magyarország egyik legjobb borásza, Gere Attila gondoskodik, akit 1994-ben az Év Borászának választottak. De az általa készített Kopár bor is fogalommá vált a vörösbort kedvelők körében.