Paks, Erzsébet szálló felújítása és bővítése KŐ szaklap - 2011/5

Paks belvárosának legjelentősebb klasszicista épülete az egykori Erzsébet szálló. A szálloda és kaszinó épülete az 1840-es évek elején épült a paksi közbirtokosság elhatározásából és pénzéből. Levéltári dokumentum szerint: ..."a Paksi Bikácsi és Gerjeni Regálé jövedelmek már 1840-ik évi Szt. György naptól fogva, az illető Földes uraságok között fel nem osztatván, hanem mindíg közös költségekre jelessen a nagy vendégfogadó építtésére a Dunai töltésére és más illyenekre fordíttasson és fizetődjön ki."

A ház gyakorlatilag a II. világháborút követő államosításig - különböző családok tulajdonában, bérletében - vendégfogadóként, a város közösségi életének helyt adó házként működött. A 70-es években az addigra leromlott állapotú házat komolyabban felújították, szerkezetileg megerősítették. Árnyalja e történetet, hogy valószínűleg ekkor tűnt el minden esetlegesen még meglévő eredeti vakolat, nyílászáró, belső festés. Több helyen jelentősen átalakították a belső térrendszert is.

Az ezredfordulóra az állagmegóvó javítások ellenére az épület meglehetősen lepusztult, a legutoljára itt működő, komoly anyaggal rendelkező Paksi Modern Képtár lehangoló körülmények között tengődött. Egyértelműnek látszott, hogy az Önkormányzat saját erőből nem képes az épület méltó felújítására, ezért 2006-ban a Város eladta a házat a Paksi Atomerőműnek.

Az erőmű szándéka egybecsengett a város érdekeivel: a szimbolikus épület reprezentatív megújítása, bizonyos tereinek közösségi hasznosítása. Ezen kívül az erőmű természetesen saját vendégeinek minőségi elszállásolását is meg akarta oldani. Feladat volt még a szálló melletti nyugdíjasházként működő épület átalakítása, egy a város felé nyitott kávézó-cukrászda funkcióval.

A fejlesztési lehetőségek vizsgálatára - formailag párhuzamos megbízás keretei között - de tulajdonképpen meghívásos tervpályázati formában, hét építészirodától rendeltek meg tanulmánytervet. A megbízó a tervek ismeretében három irodát bízott meg az egyes jól elkülöníthető feladatok kidolgozásával: a klasszicista főépületet a Kern és Klenk Építésziroda, az egykori nyugdíjasházat a Földes és Társai Építésziroda, míg az új épületeket a Fejérdy és Bartók Építésziroda tervezhette, aki egyben a három feladatrészt összefogó generál tervezői munkát is ellátta. A belsőépítészeti terveket mindhárom épületrész esetében Frank György készítette. A tervezés 2006 és 2008 között zajlott, az épület átadására 2010 év végén került sor.


A régi épület
Az Erzsébet szálló rövid műemléki leírása szerint: "...egymással derékszöget bezáró "L" alakban elhelyezett, egy hosszabb, térre néző, és egy rövidebb, udvari szárnyból áll. Mindkét szárny egyemeletes, a hosszabb középfolyosós, két és fél traktusos, a rövidebb oldalfolyosós, az árkádos folyosóval másfél traktusos. A térre néző homlokzat 3+9+3 axisos. (...) Az épület főtömegének eredetileg minden földszinti tere boltozatos volt. Az udvar felőli traktus és a folyosó lapos ívű donga, csehsüveg, illetve hevederívek közötti csehsüveg boltozattal fedett. A mellékszárny helyiségsora eredetileg fafödémes volt."

A pontos, ám kicsit száraz leírás mellett talán érdemes megemlíteni az épület számunkra legfontosabb tulajdonságát, ez pedig az épület derűs tisztasága. A nagy ház nyugodt méltósággal tekint a kis városra. Munkánk során ezt a méltóságot igyekeztünk helyreállítani és erősíteni.

A megrendelői igények szerencsés módon segítették a műemléki helyreállítás szempontjait is: a régi házban kellett elhelyezni egy éttermet, a reprezentatívabb közösségi tereket (báltermet-konferenciatermet, szekciótermeket, tárgyalókat, valamint a kiemelt színvonalú lakosztályokat, azaz tulajdonképpen az eredeti funkciókat kellett a mai igényeknek megfelelően megvalósítani. A barokk és klasszicista kastélyok kutatói szerint egy ilyen építkezés költségvetésében a belső kialakításra (burkolatok, díszítések, bútorozás) annyi pénzt fordítottak, mint a teljes építőmesteri munkákra együttesen. Egy vidéki város vendégfogadója nyilván szerényebb kialakítású volt, mint egy nemesi kúria, és semmiképp nem mérhető egy arisztokrata kastély belső reprezentációjához. A paksi Erzsébet szálló mindazonáltal komoly épület: méltóságteljes külső megjelenése reprezentatív belső térsorokat sejtet. Mivel eredeti belsők, burkolatok, nyílászárók egyáltalán nem voltak már fellelhetők, így klasszikus értelemben műemléki rekonstrukcióra nem volt mód. Jellemző példa, hogy a műemléki leírás "eredeti klasszicista lépcsőről és empire fakorlátról " beszél, a felújítás során viszont kiderült, a lépcső kőburkolata a 70-es évek felújításakor épített horvát mészkő, zavaros geometriával szerkesztve, az empire fakorlát is a felújításkor készült, ezért a főlépcsőházat "újra szerkesztettük", és új kőburkolat konszignációt készítettünk. Hazugság lett volna ma, egy talán sohasem volt klasszicista enteriőrt álmodni a falak közé. Ehhez nemcsak a formanyelv ismerete, hanem a korabeli építőmesteri tudás, és iparos technológia is hiányzik. Célunk mindazonáltal - az épület használatának funkcionális kiszolgálásán túl - az épülethez méltó, az építtető reprezentációs igénye szerinti minőség megteremtése volt. A szobák, tárgyalók padlója tölgyfa hajópadló, a nagyteremben táblás parketta készült, a folyosókat és az étterem helyiségeit pedig kővel burkoltuk.

Solnhofeni litó-követ választottunk: egyrészt mert a barokk kor óta a palotákban és középületekben gyakran rakták a "zsíroskövet", másrészt a változó színű lapok opálos ragyogása az időtlenség érzetét kelti. A középfolyosókon sorosan osztottuk ki a követ: a 25, 30 és 35 cm széles sorok véletlenszerű ismétlődése, és a lapok hosszának szabálytalansága közelről változatos, távolabbról egyöntetű mintát ad. A soros kiosztás mindamellett gazdaságos, mert a nagyobb lapméretek mellett leeső kisebb darabokat hasznosítja. A küszöbök kialakításánál a játékszabály ez volt: az ajtóknál mindig a fal vastagságával megegyező tölgyfa küszöb van, az ajtó nélküli nyílásokban pedig egy nagy kőlap, az átjáró teljes felületén. A klasszicista termekben gyakran rakták diagonális mintában a 40-50 cm-es négyzetes lapokat. Mi ezt kékesszürke kis négyzetek közbeiktatásával tettük játékosabbá. Ez szintén mészkő, és ezt is Németországban bányásszák, egy Anröchte nevű város mellett. A szálló éttermében már az anröchtei kő kerül túlsúlyba: a 90 x 90 cm-es lapok között a solnhofeni kő kis világos négyzetei jelennek meg, és a söntéspult könyöklője is a kékes kőből készült, két db 25 mm-es vastagságú kőlapból. Ez az anyag kapcsolja össze az éttermet a kávézó különálló épületével, ahol már csak az anröchtei követ használtuk.

A lapok ragasztásához mindenütt a solnhofeni kövekhez ajánlott grafix terméskő ragasztóhabarcsot és fugázóanyagot használtunk.


Az új épület
A klasszicista ház bővítéseként épült új hotelépület a meglévő ház adottságaira reagálva befejezett téri együttest alakít ki. A régi ház monolitikus tömege, felületei az új részben az anyaghasználat redukálásához vezettek. Az indiai MINTMULTI homokkő, nem csak a homlokzaton jelenik meg, hanem járófelületként, tetőfedő anyagként és beltéri anyagként is. Ezzel ünnepélyes összefogottságot, homogenitást ad a háznak. Erős vágy volt, hogy a felületek ne valamilyen szerűek, hanem valamilyenek legyenek. Így a homlokzati kő nem lapburkolat, hanem 8cm vastagságú tömbkő elemekből épített önhordó falazat, a gúla acélszerkezetét egymáshoz kapcsolt tömbkő elemek fedik. A falból tetőbe forduló kőelemekbe bevésve az esőcsatorna is kőből van. A járófelületeket a házhoz tartozó külső terekben hasított, a belső közönségforgalmi terekben pedig fűrészelt kőfelülettel alakítottuk ki. A welness részben a homokkő minősített vegyszerállóságát is kihasználva a medencéket is kővel burkoltuk. Az így elért homigenitásban a változatosságot a téri világ, a fények, a térben megjelenő mobiliák és emberek adják.

A wellness szárny medenceterében a falburkolat 2 cm vastag homokkőből készült, ragasztva. Ebbe a felületbe kerültek a főút felé néző kis homokfúvott üvegszemek, melyek kint és bent egyaránt a kőfelület síkjába süllyesztve jelennek meg. A kőlap falburkolat magasságát az ajtókhoz igazítottuk, így a mennyezet fehér festése még átfordul a falakra, tiszta keretezést adva a belső térnek. Ebben a fehér felületben rejtettük el a légtechnikai befúvó-elszívó rendszereket, melyek így nem jelennek meg technikai elemként a belsőben. A medence feszített víztükörrel készült, a hozzá tartozó víznyelő rács a kőlappal burkolt padlószerkezetbe süllyed. A pezsgőfürdőben trükkösebb megoldást alkalmaztunk. Itt süllyesztett víztükörrel alakítottuk ki a kör alaprajzú medencét, melynek oldalfalán, a padlót fedő kőlapok alatt egy körbefutó hasítékban helyezkednek el a túlfolyók. Ebben az egyedi térben a medence szélén sétálva, vagy oda kiülve nem vonja magára figyelmünket a vízgépészet technikai arzenálja. A medence oldalfalában, padlójában a kőburkolat síkjába süllyesztett rozsdamentes acél vízsugár- és légbefúvókat illetve világítótesteket helyeztünk el. A kőkiosztás tervezése szoros összefüggésben alakult a gépészeti- és világítástechnikai tervek készítésével.


A kávézó
A műemlék Erzsébet szálló mellett áll a volt nyugdíjasház egyszerű, polgári épülete. A műemlék épülettel való kapcsolata, jó építészeti arányai lehetővé tették, hogy a megrendelői szándékkal összhangban, teljes belső átépítés után kiválóan alkalmas klasszikus értelemben vett kisvárosi kávéháznak adjon helyet.

Az épület homlokzati falait megtartjuk, a tömegén nem változtatunk, a főhomlokzati nyílásrendet is megőriztük. A megmaradó, letisztított épületet mintegy foglalatként használtuk az új, otthonosan meleg hangulatot árasztó új belső tér számára. A ház belső tereit teljesen újrafogalmaztuk. A meglévő kétszintes, kisebb helyiségekre tagolt belső helyett nagyvonalúbb, átláthatóbb, levegősebb, a közönségforgalmat egy légtérben bonyolító, galériás teret alakítottunk ki. A belső tér meghatározó anyagai a tölgy furnéros falburkolat, melyre a régi falak kiszellőztetése miatt volt elsősorban szükség, és a kékes-zöldes színű anröchtei mészkő a padlón. A kő színét a benne lévő glaukonit – zöld szinezőanyag – adja, mintázatát pedig tintahalak, kagylók és más, egykori tengeri élőlények megkövesedett vázai. Ez a kő - hideg színárnyalata miatt - nem árasztja azt a föld-melegséget mint más mészkövek, nyilván emiatt nem népszerű lakások kialakításánál. Kiválóan alkalmas viszont "vagányabb" nagyvilági belsőkben: és a paksi Kávézót ilyennek gondoljuk. Kővel burkoltuk a galériára vezető lépcsőt és annak tömör korlátját is, valamint vele szemközt a pultot körülvevő mellvédfalat. Itt a kő függőleges fúgáiba üveg csíkok kerültek, melyek mögött kis led-sorok világítanak.


Külső terek
Az Erzsébet szálló környezete három karakteresen elkülönülő részre oszlik: az épület előtti városi tér, a szökőkút környéke az északi oldalon, valamint a belső udvarok. A szálloda előtti teret az épülethez méltó, természetes kőburkolatú fogadó – gyülekező térként alakítottuk ki. . A sávos, eltérő méretrenddel fektetett andezit burkolatból az új ház homokkő burkolatára reflektáló budakeszi határában bányászott homokkőből épített ülőpadokat, növénykazettákat hoztunk létre. A szökőkút és környezete szálloda környezetében lévő járdák, a burkolatai gránit és bazalt kiskockakőből készültek.


Belső udvar és kert
A történeti "L" alakú beépítés – egyben a mélygarázs teteje - átmeneti tér a városi és a privát között. Burkolata ezért a külső terekre jellemző kiskockakő. Az épületszárnyak által közrezárt tér már a szálloda belső kertje. Térkapcsolatai is a pihenő részhez kapcsolják, így az itt megjelenő térburkolatok is az új szálloda világához kötődnek. A kerítések, támfalak, mint az egyes épületek kinyúló karjai jelennek meg. Elsősorban az új épületből indulva kapcsolják össze, vagy különítik el a tereket. Ezért ezek anyaga is az új épületre jellemző homokkő.

Budapest – Paks, 2011. március 8.


Fejérdy Péter, Frank György, Klenk Csaba, Tatár Balázs építészek





Kapcsolódó képgaléria:

Paksi Erzsébet szálloda homlokzata 1 Nagyméretű solnhofeni mészkő anröchtei díszítőkővel 2 Nagyméretű solnhofeni mészkő anröchtei díszítőkővel 3 Nagyméretű, finoman csiszolt felületű anröchtei mészkő solnhofeni díszítőkövel 4 Nagyméretű, finoman csiszolt felületű anröchtei mészkő solnhofeni díszítőkövel 5 Nagyméretű, finoman csiszolt felületű anröchtei mészkő solnhofeni díszítőkövel 6 Nagyméretű, finoman csiszolt felületű anröchtei mészkő solnhofeni díszítőkövel 7 Nagyméretű, finoman csiszolt felületű anröchtei mészkő solnhofeni díszítőkövel, anröchtei mészkő bárpult fedlap 8 Finoman csiszolt felületű anröchtei mészkő padló- és falburkolat 9 Anröchtei mészkő falburkolat LED világítással 10 Modern világítótestek 11 Kő és fém találkozása a térben 12 Anröchtei mészkő fal- és padlóburkolat 13 Anröchtei mészkő fal- és padlóburkolat 14 Finoman csiszolt felületű anröchtei mészkő lépcsőburkoló lapok 15