Felhasználási terület: Az ókorból a mai napig is fenmaradtak homokkő építményekkel találkozhatunk az egyiptomi Királyok völgyétől a római birodalom területén használt középületekig. De az indiai és ázsiai templomok a mai napig megbirkóznak az idővel, még az őserdővel is. Középkori építészetben is kiterjedten alkalmazták. A mai német nagyvárosok közül nagy számban Nürnbergben, Drezdában vagy Düsseldorfban találkozhatunk homokkő építményekkel.
A kalcitkötésű és az agyagkötésű homokkövek az atmoszferikus hatásra felületükön porladnak. Különösen jelentős ez a hatás a savas esők megjelenése óta. Ezért az ilyen homokkövekből készült műtárgyakat napjainkban felületi kezeléssel, bevonattal látják el.
Ma is kiterjedten alkalmazzák az építészetben: homlokzatburkolatok, szobrok, kutak, tömblépcsők, korlátok, baluszterek és járófelületek kiképzésére.
Általánosan elmondható, hogy a frissen bányászott homokkő könnyebben faragható, mint a már hosszabb ideje tárolt kőtömbök. Az agyag és mészkötésű homokkövek relatívan puhábbak, feldolgozóbarátok. A tömbköveket felvághatjuk a szokásos módon, vízszintesen vagy a rétegre merőlegesen is. A homokkő rajzolata ettől megváltozik, pl. „felhős” lesz.
Régi és új épületekhez, műemlékekhez, kiemelt fontosságú középületekhez, templomokhoz, múzeumokhoz, szállodákhoz, irodaházakhoz, hidak burkolásához ajánljuk. Minden homokkőre igaz, hogy télen térburkolat esetén a jégmentesítésre sót ne használjunk!
A homokkő keletkezése: A homokkő alapanyaga magmás, üledékes és metamorf kőzetekből egyaránt származhat. A föld felszínére kerülő kőzetek fizikai mállás folyamán aprózódnak és törmelék keletkezik, mely gravitáció hatására vagy valamilyen közvetítő segítségével, ami lehet szél, víz vagy jég az üledékgyűjtőkbe jut, ahol a szállítási energia csökkenésével az aprózott anyag lerakódik.
A kőzetté válás során a laza, többnyire magas víztartalmú üledéktest jelentősen tömörödik a további üledékesedek lerakódásával, így kb. 300 méter mélységben az eredeti térfogata már felére csökkenhet. A tömörödés során csökken a pórustérfogat, vízvesztés következik be, ami jelentősen befolyásolja az üledék fizikai-kémiai tulajdonságait. A vízben oldott anyagok kiválnak az üledékszemcsék között, bekövetkezik a cementáció. Kovás cementáció akkor következik be, ha nagyobb mélységből a pórusok magmás működéséből származó oldatok telítődnek. Kisebb mélységnél az agyagos kitöltődésnél a kitöltő agyag megszilárdulása a hő hatására következik be.
A leggyakoribb cementációs anyag a kalcit, ami 1-2.000 méter mélységben alakul ki. A kvarcit kitöltésű (karbonátos) üledékben gyakori az átkristályosodás, az így megkövesedett egymás-ba kapcsolódó kristály szerkezetek, a kialakult kőzet szilárdságát növelik.
A homokkő a mechanikus üledékek csoportjába tartozik. 0,06-2 mm szemcseméretű elemekből áll, amelyeket cementszerűen kötőanyag ragaszt össze. Az üledékképződés folyamatát szedimentációnak nevezik.
A homokkövek előfordulása: Már az ókorban bányásztak homokkövet Egyiptom, Szíria, Jordánia, India, Burma területén. Jelenleg Németország, Lengyelország és Dél-Afrika bányáiból származó homokkövek a legkeresettebbek az építőiparban.
A homokkövek szerkezete, fizikai tulajdonságai: A homokkő jellegzetessége, hogy az elegyrészek szabad szemmel megkülönböztetőek. A szemcsék lehetnek lekerekítettek, vagy szögletes alakúak. A szabályszerű rétegezettség ritmikus kiülepedésre utal. Előfordul osztályozott rétegződés, amikor a az alkotó szemcsék méret szerint elkülönülnek. A szállító közeg képződés közbeni viselkedésétől függően keresztrétegződés, hullámosodás következik be. A homokkő színe az elegyrészek minőségétől függ. A homokkő színe változhat a világos szürkétől, sárgástól a vörös árnyalatokon át a zöldes és fekete megjelenésig. A vöröses elszíneződés a vastartalmú elegyrészek okozzák, a sötétszürke, fekete színváltozatok a földpátok túlsúlyát jelzik.
• Főbb elegyrészek: kvarc, földpát, csillám és kalcit.
• Járulékos elegyrészek: amfiból, piroxén, ciklon, rutil, gránit, magnetit, ilmenit, glaukonit.
• Kötőanyagok: kovasav, dolomit, meszes oldat, agyagok.
Lehetséges felületmegmunkálás típusai:
• csiszolt
• antik kefélt
• homokfúvott
• durván pontozott
• rovátkolt
Száraz állapotban a fajsúlya (DIN EN 1936 lapján): 2,23 kg/dm² Hajlítószilárdság (DIN EN 52112 alapján): 6,7 N/mm² Nyomószilárdság (DIN EN 1926 alapján): 39-98 N/mm² Súlynövekedés nedvességfelvételnél (DIN EN 13755 alapján): 4,16 % Fagyállóság (DIN EN 12371 alapján): igen Színe: fehéres-világos szürkés. Legnagyobb tömbméret: kb. 200 x 100 x 40 cm
BNIC Baukunst, Naturstein und Immobilien Consulting GmbH
Postfach 2353, D-83425 Bad Reichenhall, Deutschland
Tel.: +49/86 51/965-0349
BNIC GmbH Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet
2000 Szentendre, Bartók Béla utca 1., Magyarország
Telefon: 26/314 07-4 Telefax: 26/314 07-5