Méltó helyen a múzeumKŐ szaklap - 2004/3

A Magyar Természettudományi Múzeum lassan eljutott odáig, hogy méltó helyen fogadja látogatóit. A múzeum, melynek alapjait festetics Julianna grófnő, Széchenyi Férenc feleséee rakta le immár több mint kétszáz éve, tízmilliós gyűjteményével Európában a legnagyobbak közé sorolható. A sorban csupán a Londoni Természettudomány Múzeum (JO milliós gyűjtemény), a párizsi, a berlini és a szentpétervári Természettudományi Múzeum előzi meg.

A múzeum alapjául szolgáló ásvány-és szárított palánta gyűjteményt Festetics Julianna ajánlotta fel a nemzetnek 1803-ban. Ezeket akkor a pesti Pálos-rendi kolostorban helyezték el, majd az időközben elkészült Nemzeti Múzeumba kerültek át. Az 1838-as pesti árvízkor a gyűjteményeket a Ludoviceum épületébe mentették át. A gyűjtemény a 19. század végére egymillió darabra szaporodott. Ma már tízmillió darabból áll, és a főváros öt különböző helyén tárolják. Az anyag egységesítésére a múlt század elejétől történtek kísérletek. A szándék megvalósítására azonban két évszázad is kevésnek bizonyult, hiába a főigazgatók törekvése (1906-ban Szalay Imre miniszteri tanácsos a Rádió mai székháza helyére tervezte az épületet. A kilencszáztízes években Lendl Adolf a Vérmezőre készített szecessziós terveket, 1945-ben Tasnádi Kubacska András a mai Közgazdaságtudományi Egyetem épületébe álmodta meg az új múzeumot, 64-ben pedig a Lágymányosra költöztette volna Székessy Vilmos).

Az Orczy-kert és a volt Ludovika Akadémia épületegyüttesének múzeumként való hasznosításának gondolata 1991-ben merült fel. Ezzel a Magyar Természettudományi Múzeum két évszázados hányatott sorsa is megoldódni látszott. A kormány 1994-ben döntött a múzeum itteni végleges elhelyezéséről, s megindulhatott az átalakítás.

Az, hogy a gyűjtemény végre egy helyre kerülhet, másfél évtizedes, különböző kormányokat áthidaló, pártpolitikától mentes, kitartó munka eredménye. Ezt hangsúlyozta ünnepi megnyitó beszédében Hiller István kulturális miniszter is.

A három ütemre tervezett rekonstrukció első szakaszában az Ásvány- és Kőzettár helyének kialakítására került sor a főépületben, amelyet az 1996 elején el is foglalt. A volt lovarda épületének rekonstrukciója a kiállítási és közönségforgalmi funkciók ellátását célozta. Az 1500 m2-nyi kiállítótermeket is átadták még ugyanabban az évben. Az első ütem beruházásának összköltsége 1,149 milliárd forintra rúgott.

A rekonstrukció II. ütemében (1997-1999) a Ludovika közel 6000 m2-nyi padlásterét hasznosították: ide költözhetett az Embertani tár, az Állattár Emlős- és Madárgyűjteménye (összesen százezer tárgy), valamint az MTA-MTM Ökológiai Kutatócsoportja. Az addig mostoha körülmények között tárolt gyűjtemények darabjai - köztük a mintegy háromszáz újkori múmia - világszínvonalú elhelyezést kaptak. A beruházás összköltsége 1,826 milliárd forint volt.

A III. ütem munkálatai 2001. július elsejét kezdődtek meg a Mányi Építészstúdió tervei alapján. A főbejáratnál a fogadótér kupolájába egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. (Ezt a példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, és 1900-ban Bécsből vásárolták meg négyezer aranykoronáért.) A kéttonnás csontváz most látható először teljes egészében. A majd egytonnás koponyán az égésnyomok az 1956-os forradalom nyomait viselik, amikor a Nemzeti Múzeumnak éppen a természettudományi múzeumi gyűjteménynek helyt adó része kiégett. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejárata tervezésénél e bálnacsontváz alakja volt a meghatározó, ezért is lett aszimmetrikus a 22 m magas kupola.

A rekonstrukció generálkivitelezője a KÉSZ Kft., bonyolítója a Kreatív 2000 Kft. volt. Beépítették a főépület udvara alatti, valamint a főépület és a Lovarda közötti terület térszint alatti részét. Az új épületrészek (közönségforgalmi terület, ösz-szekötő épület, átjáró, kiállítási csarnok) kőburkolási munkáit a Reneszánsz Rt. végezte. A padlókra jurakori solnhofeni mészkő került. Ügyeltek arra is, hogy falburkolatként olyan kőlapokat válasszanak, amelyekben a csigás polipok (am-moniteszek) maradványai jól láthatók. Érdemes megjegyezni, hogy maga az épület is harmadidőszaki tengeri üledékbe mélyült, tulajdonképpen talajvízben áll, ezért bárka módjára van kihorgonyozva (4 méter beton, erős szigetelés).

Az idén elkészült épületegyüttes átadásával a múzeumnak a látogatók által bejárható területe háromszorosára bővült. További két szinten gyűjteményi raktárak épültek. A rekonstrukció ezen szakasza 14 000 m2-nyi területet érintett és 4,7 milliárd forintot emésztett fel.

A felújítások azonban még nem fejeződtek be. Várat magára a IV. ütem, amelynek során 3,5 szintet állítanak helyre, és rendeznek be. Felújítják az épület külső és belső homlokzatait, és elvégzik az épületi körül a tereprendezést. A munkák befejeztével átköltözhetnek a jelenleg a Baross utcában, a Könyves Kálmán körúton és a Nemzeti Múzeum épületében lévő tárak. A teljes rekonstrukcióval háromszorosára nő a múzeum területe (14 000-ről 45 000 m2-re), és a közönség által látogatható területek is bővülnek 1500 m2-ről 5000-re.

A rekonstrukció harmadik ütemének befejeztével nagyarányú vendégtárlatok bemutatására is vállalkozhat a Magyar Természettudományi Múzeum. A szeptember 6-i megnyitó ünnepség tehát nemcsak az átadott új épületrészeknek szólt, hanem a Tollas dinoszauroszok -124 millió éves leletek Kínából elnevezésű kiállításnak is, amely a Londoni British Múzeum és a Kínai Geológiai Múzeum összefogásával jött létre. Kínában, Liaoning tartományban az 1990-es évek közepén akadtak egy bányában arra a „dino-madár" foszsziliára, amelyet elsőként a világon most Budapesten mutatnak be.

Ilyen leletre Ázsiában valóban csak napjaink bukkantak, viszont Európában a németországi Soln-hofenben jóval (több millió évvel) korábbi „változataiból" nem egy példány napvilágra került már a kőfejők csákányai alól.

Az avatóünnepélyen Matskási István főigazgató, Hiller István kulturális miniszter, Dong Biyou asszony a budapesti Kínai Nagykövetség, valamint Michael Ward, a Brit Nagykövetség nevében mondott ünnepi beszédet.

KŐ szaklap - 2004/3
Lázár Lenke