Kvarcit, Alta kvarcit - BNIC - Megfelelő építőkövet a megfelelő helyre.

01 | Alta kvarcit bemutatása

Váltósoros hasított felületű alta kvarcit térburkoló lapok

„Passeo Martimo” barcelonai tengerparti sétány
Több mint 44.000 m² váltósoros hasított felületű alta kvarcit térburkoló lapok

Hasított felületű alta kvarcit folyóka

Haller Kert Irodaház udvara
Hasított felületű alta kvarcit folyóka

Hasított felületű alta kvarcit padlóburkoló lapok

Városháza Vechta/ Németország
Hasított felületű alta kvarcit padlóburkoló lapok

Hasított felületű alta kvarcit tér- és lépcsőburkoló lapok

Pályaudvar Uitgeest/Hollandia
Hasított felületű alta kvarcit tér- és lépcsőburkoló lapok

1 2 3 4

Felhasználási terület: a homogén, zöldes-szürkés színű, ezüstösen csillogó norvég alta kvarcit külső- és belső térbe egyaránt használható. Példa nélküli a fagyállósága, szinte elnyűhetetlen érdes, csúszásgátló felülete, só- és kémiai ellenálló képessége miatt a fő felhasználási területe külső térben van. Térburkolattól, épületek lábazati köveitől, fedőlapoktól egészen a lépcsőburkoló lapokig, ablakpárkányokig, belső térben padló,- fal és lépcső burkolólapokig, a hódfarkú,- négyszögletű és téglalap formájú tetőfedő paláig szinte minden felületburkolásra alkalmas. A hasított, bányanyers felület majdnem teljesen sík, kiváló járdaburkoló kő. A szabálytalan alakú alta kvarcit lapok a kertépítészetben, uszodák, medencék körüli térburkolóként a legmegfelelőbb természetes kőanyagok egyike. Igen ellenálló mikrobiológiai szennyeződésekkel szemben. Közösségi és családi-házas uszodák medenceburkolatához, medencék szegélyköveihez az egész világon használt és bevált burkolókő. Nagy kopásállósága, igen magas, R13 csúszásmentessége és fagyállósága miatt kiválóan alkalmas közösségi külső- és belső terek burkolására. Előszeretettel alkalmazzák igen nagy forgalmú vasúti, villamos és földalatti vasúti peronok, lépcsők - valamint azok kiszolgáló tereinek – burkolására. Valószínű nem véletlen, hogy a világ legnagyobb népsűrűségű és egyben legnagyobb forgalmú városában, a tokiói Shinjuku vasút- metró és buszpályaudvar burkolatához az alta kvarcitok választották. Múzeumok, sportlétesítmények, bevásárló csarnokok, aluljárók burkolóanyagaként is igen alkalmas építőkő. Kívánságra kalibrált, finoman csiszolt, selyemfényezett felületű, exkluzív burkoló lapokat is gyártunk. Az alta kvarcit összetevői és keletkezése: az alta kvarcit réteges, átalakult kőzet, amely kb. 600 millió évvel ezelőtt keletkezett. A metamorf a kvarckristályok kovasavas-szilikátos kőzetképződése során jött létre, a csillogását a serizit csillámtól kapja. Az igen nagy nyomás és hő hatására kialakult alta kvarcit a Földünkön található egyik legkeményebb kőzet, különlegesen kopásálló, így az ebből készült burkolatok élettartalma akár több száz év is lehet. Ezüstösen csillogó, zöldes-szürkés színű fagyálló kő. Hasított felülete lépés,- és csúszásmentes. Európa legészakabbi területén, az északi sarkkörtől 150 kilométerre, északra fekszik a norvég Alta Fjord hegyekben az Alta település. A bányászható kőzet kiterjedése majd 100 négyzetkilométer. Az a-i ALTA SKIFERBRUDD tagjai itt bányásszák, és dolgozzák fel ezt a követ. Innen hajóval érkezik a hollandiai Eemshaven kikötőbe. Késztermékek világpiaci értékesítése innen történik. Az alta kvarcit szine:
• zöldes-szürkés, ezüstösen csillogó

02 | Az alta kvarcit felület megmunkálásának típusai

Hasított, bányanyers felületű alta kvarcit 1. | Hasított, bányanyers felületű alta kvarcit Finoman csiszolt, selyemfényű alta kvarcit 2. | Finoman csiszolt, selyemfényű alta kvarcit

1. Hasított, bányanyers felületű alta kvarcit
2. Finoman csiszolt, selyemfényű alta kvarcit

03 | Az alta kvarcit műszaki paraméterei

Kvarctartama (SiO2): > 82% Vízfelvétel a DIN EN 52103 alapján: < 0,15% Nyomásszilárdság DIN EN 1926 alapján: > 328 N/mm² Hajlítószilárdság a DIN EN 52112 alapján: > 37 N/mm² Kopásállóság a DIN EN 52108 alapján: < 7,3 cm² Csúszásgátlás a STR egységben alapján: > 55 STR Csúszásgátlás a DIN EN 51097 alapján: > 31º Csúszásgátlás a DIN EN 51130 alapján: > R13 Hővezetés a ISO/DIS 8301 alapján: > 1,4 W/(mK)

04 | Jelenleg forgalmazott alta kvarcit kövek

1.1 Burkoló lapok: 8-25 mm vtg. oldalai kézzel pattintottak
42 x 27, 42 x 42, 52 x 27, 52 x 52, 62 x 32, 62 x 42 cm
2.1.1 Burkoló lapok: 8-15, 15-25 mm vtg., oldalai gyémántvágottak
30 x 30, 40 x 40, 50 x 25, 60 x 30, 60 x 40, 50 x 50, 60 x 60 cm
2.1.2 Burkoló lapok: 12 vagy 15 mm vtg. kalibrált, oldalai gyémántvágottak
30 x 30, 40 x 40, 50 x 25, 60 x 30, 60 x 40, 50 x 50, 60 x 60 cm
2.2.1 Burkoló lapok külső térbe: 20-30 mm vtg., oldalai gyémántvágottak
30 x 30, 40 x 40, 60 x 30, 60 x 40, 50 x 50, 60 x 60, 80 x 40, 100 x 50 cm
2.2.2 Burkoló lapok külső térbe: 20 mm vtg. kalibrált, oldalai gyémántvágottak
30 x 30, 40 x 40, 60 x 30, 60 x 40, 50 x 50, 60 x 60, 80 x 40, 100 x 50 cm
2.3.1 Burkoló lapok külsőtérbe: 30-40 vagy 40-50 mm vtg., oldalai gyémántvágottak
40 x 40, 50 x 50, 60 x 30, 60 x 35, 60 x 40, 60 x 60, 80 x 40, 100 x 50 cm
2.3.2 Burkoló lapok külsőtérbe: 30 vagy 40 mm vtg. kalibrált, oldalai gyémántvágottak
40 x 40, 50 x 50, 60 x 30, 60 x 35, 60 x 40, 60 x 60, 80 x 40, 100 x 50 cm
3.1.1 Burkoló lapok: 8-15 vagy 15-25 mm vtg., oldalai gyémántvágottak
soros, 25, 30, 35 vagy 40 cm, változó gyári hosszméret
3.1.2 Burkoló lapok: 12 vagy 15 mm vtg. kalibrált, oldalai gyémántvágottak
soros, 25, 30, 35 vagy 40 cm, változó gyári hosszméret
3.2.1 Burkoló lapok külsőtérbe: 20-30, 30-40 vagy 40-50 mm vtg. oldalai gyémántvágottak
soros, 30, 35, 40, 50, 60, 70 vagy 80 cm, változó gyári hosszméret
3.2.2 Burkoló lapok külsőtérbe: 20, 30 vagy 40 mm vtg. kalibrált, oldalai gyémántvágottak
soros, 30, 35 vagy 40, 50, 60, 70 vagy 80 cm, változó gyári hosszméret
4.1 Burkoló lapok: C220 csiszolt felületű, 12 vagy 15 mm vtg. kalibrált, oldalai gyémántvágottak
30 x 30, 40 x 40, 50 x 25, 60 x 30, 60 x 40, 50 x 50 vagy 60 x 60 cm
4.2 Burkoló lapok: C220 csiszolt felületű, 12 vagy 15 mm vtg. kalibrált, oldalai gyémántvágottak
soros, 25, 30, 35 vagy 40 cm széles
5.1.1 Lábazat: 1 cm vtg. oldalai gyémántvágottak, változó gyári hosszméret, max. 80 cm
6, 7, 8, 10 vagy 12 cm széles
5.1.2 Lábazat: 1 cm vtg. oldalai gyémántvágottak, hossza méretre vágva (max. 80 cm)
6, 7, 8, 10 vagy 12 cm széles
6.1 Alaktalan lapok: 10-20 mm vtg. 1 raklapon kb. 30 m², 8-13 db/m² 6.2 Alaktalan lapok: 20-30 mm vtg. 1 raklapon kb. 20 m², 3-7 db/m² 6.3 Alaktalan lapok: 30-40 mm vtg. 1 raklapon kb. 15 m², 2-5 db/m² 7.0 Nagytába: 2-3, 3-4, 4-5 vagy 5-6 cm vtg. min. 1 m², hossza max. 160 cm, szállítása laptartóval

Megjegyzés:
nagytábla szélessége kb. 1/3-a a hosszának
hossza kb.: 100-120, 120-140 vagy 140-160 cm
nagytábla rendelés csak teljes csomagolási (raklap) egységben lehetséges
8.0 Lépcsőburkoló: ablakpárkány vagy fedőlap, 20, 30, 40 vagy 50 mm vtg. kalibrált,
oldalai gyémántvágottak

max. 119 cm hosszú (max. 50 cm széles), méretre vágva
120-159 cm hosszú (max. 50 cm széles), méretre vágva
160 cm hosszúság felett (max. 50 cm széles), méretre vágva
9.0 Lépcsőburkoló lapok vastagsága: 20-30 mm vtg. vagy 20, 30 és 40 mm vtg. kalibrált
széllessége: 145, 325 vagy 350 mm, hossza 1.000-1.600 mm
*A fentiektől eltérő méret igény esetén kérje írásos ajánlatunkat!

05 | Burkolási tanácsok

Általános burkolási tanácsok: a burkolólapok tiszták, pormentesek, a burkolandó felület szilárd, tiszta, száraz és repedésmentes legyen. Burkoláshoz a gyártó és forgalmazó által bevizsgált és engedélyezett ragasztóhabarcsot és fugázó anyagot használjunk, mint pl. a különböző gräfix® termékeket. Az ajánlott fuga szélessége külső térben min. 5 mm. Kézzel pattintott oldalú burkolólapoknál a fuga szélessége kb. 10-15 mm. Használjunk az igénynek megfelelő gräfix® fugázó anyagot, figyelembe véve az alkalmazott fugaszélességet. A burkolólapok fugázását körültekintően végezzük, a felesleges fugaanyagot tiszta vízzel azonnal távolítsuk el. Ragasztott burkolat: az általunk ajánlott és forgalmazott gräfix® ragasztóhabarcsnak bekeveréskor „krémesnek”, a burkolandó felületnek megfelelően simának kell lenni. Erre malteroskanállal felhordjuk a ragasztót, és fogas simítólapáttal alakítjuk ki a megfelelő ragasztóvastagságot. Falburkolásnál a fogak iránya függőleges. A kövek hátuljára egy vékony kontaktréteget hordunk fel a ragasztóból, és azt a simítólapáttal a teljes felületén osszuk el, mielőtt leraknánk és elhelyeznénk a ragasztó ágyazatban. Ne burkoljunk, ha a környezet és a burkolólap + 5° C alatt van.

06 | Tisztítási tanácsok

Általános tisztítás: külső térben akár nagynyomású víztisztítóval, de vegyük mindig figyelembe a fugázó anyag előírásait. Belső térben az általános tisztítószerek megfelelőek.

07 | Beszállító partnerünk külföldi referenciái

Tahiti villa medencéje, 2008
hasított felületű alta kvarcit medenceburkoló lapok
Uitgeesti vasútállomás, Hollandia 2006
hasított felületű alta kvarcit lépcső és térburkoló lapok
Zandvoorti városháza tetőfedő kőburkolata, Hollandia 2006
hasított felületű, alta kvarcit tetőfedő lapok
Hammerfesti „Snøhvit“ irodaház, Norvégia 2004
finoman csiszolt felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok
Bielefeldi Stadtbad, Németország 2004
hasított felületű alta kvarcit padló,- és lépcsőburkoló lapok
Észak olasz családi ház tetőfedő kőburkolata, Aosta/Olaszország 2003
hasított felületű, nagyméretű alta kvarcit tetőfedő lapok
Szálloda lobby, Westcoast/Norvégia 2000
finoman csiszolt felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok
Bevásárlóközpont, Alta/Norvégia 1999
hasított felületű felületű alta kvarcit térburkoló lapok
Vechtai Városháza, Németország 1999
hasított felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok
Shaw Filmstúdió, Hong Kong 1998
hasított felületű, nagyméretű alta kvarcit homlokzatburkoló lapok
Tokió - Shinjuku vasút és metró állomás, Japán1998
hasított felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok
Singapore - Malaysia határállomás buszpályaudvara, 1998
hasított felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok
Barcelonai tengerparti sétány „Passeo Martimo“, Spanyolország 1992-1995
kb. 44.000 m² hasított felületű, váltósoros alta kvarcit térburkolat
„Hannover Messe” villamosvonal peronjai, Hannover 1994
hasított felületű alta kvarcit térburkoló lapok
Tarragona „Salvo del Camp”, Spanyolország 1993
váltósoros térburkoló lapok
Puteaux tér, Párizs/Franciaország 1992
hasított felületű felületű alta kvarcit térburkoló lapok
Rotterdami vasút és metró állomás, Hollandia 1991
hasított felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok
Párizsi Louvre Múzeum, Franciaország 1988
kb. 700 m² 2-3 cm vtg. 80 x 40 cm, hasított felületű alta kvarcit padlóburkoló lapok

08 | BNIC GmbH magyarországi referenciái

Graphisoft Park „H” épülete, Budapest, 2009
Beruházó: Graphisoft Park
Tervező: TEN Építész Műterem, Horváth Zoltán
Anyag: hasított felületű alta kvarcit, 600 x 300 x 30 - 40 mm térburkoló lapok, kb. 100 m²
Spirál irodaház Budapest, 2009
Beruházó: GTC Zrt.
Tervező: Zoboki, Demeter és Társai Építésziroda
Anyag: hasított felületű, 600 x 300 és 300 x 100 mm, 15 - 25 mm vtg. térburkoló lapok, kb. 250 m²
Haller Kert, Budapest, 2008
Beruházó: AIG Hungary
Tervező: Land-A Táj és Környezettervezési Műterem, Karádi Gábor
Anyag: hasított és finoman csiszolt felületű alta kvarcit, 1000 x 500 és 500 x 500 mm, 30 - 40 mm vtg. térburkoló lapok, kb. 2.600 m²
Kálvin-téri metró, Budapest 1976
Anyag: hasított felületű alta kvarcit lépcsőburkoló lapok
Déli pályaudvar Budapest, 1973
Beruházó: Budapest Főváros
Tervező: Kővári György
Anyag: hasított felületű alta kvarcit lépcső- és térburkoló lapok

09 | Az alta kvarcittal kapcsolatos hírek és publikációk

Kertész András Tibor DLA: Vörös és fehér (majnai vörös homokkő és alta kvarcit)KŐ 2008/4 16. - 19. oldal

Alta kvarcit burkolat A homlokzati anyagválasztás általában már a tervezés koncepcionális állapotában el szokott dőlni, vagy legalább is kirajzolódni. Ez nagyon fontos momentum, mert a tömegben-térben való gondolkodásnál elengedhetetlen, hogy valamilyen „anyagvíziót" kövessünk. Az anyaggal való építészeti együttgondolkodás azért is fontos már a tervezés legelején, mert oda-vissza hatás alakul ki a koncepció fejlődésében.

A Haller Kert Irodaház tervezésének kezdetekor egy dolog azonnal világos volt számunkra, hogy a tervezési hely markánsan elkülönül a Soroksári út dunai oldalától. Ez a hely feszesen illeszkedik a Ferencváros tradicionális, zártsorú beépítésű szövetéhez. Olyan követ képzeltünk az épület „kérgéül", amely színével belesimul a vegyes, vakolt-klinkertéglás, félig-meddig iparias hangulatú ferencvárosi képbe, de amely textúrája és léptéke miatt el is válik a környezetétől.

A Soroksári út dunai oldalán kialakuló új beépítés határozottan szoborszerűen megfogalmazott épületegyüttesétől is meg kívántuk különböztetni színben épületünket. Azt is tudtuk, hogy csak „kérget" szeretnénk a háznak köböl, a tömegből „kivágott" metszéseket és a belső udvar homlokzati felületeit üvegből és fémből képzeltük. Ezt a szerkesztési módot megpróbáltuk konzekvensen úgy végig vinni a házon, hogy a homlokzati visszaugrások felületei is ugyanazt a filozófiát kövessék. A homlokzati kőválasztás végül is a majnai vörös homokkőre esett, amely csodálatos bársonyos, homogén felületével, a fények változásában mindig más színárnyalatot mutató vöröses színével egyértelmű kapcsolódást és elkülönülést biztosít az épületnek.

A homlokzaton két különböző felületi megmunkálású követ alkalmaztunk. Azokon a felületeken, ahol a falfelületek viszonylag tektonikusán viselkednek, megpróbáltunk egy durvábban megmunkált felületű függőleges kőcsík rendszert kidolgozni, amely az épület alapvető vízszintes osztásrendjét oldja. Ez a felületi struktúraváltás finoman érzékelhető a homlokzatokon, súrolt fényben kicsit erősebben.

Az épület fő megközelítési szárnyából a ház körüli térburkolat alta kvarcit. Ez a gyönyörű diszkréten szürkés-zöldes kő kellemes harmóniában van a majnai vörös homokkővel. Az alta quarzitból 4700 m2-t, míg a majnai vörös homokkőből 6800 m2-nyit építettek be. A budai oldalról átnézve a millenniumi városrész fehér-törtfehér épülettömegei között a vöröses kőburkolat izgalmas együtt- és különélést mutat.


Kertész András Tibor DLA

Szölke László: Homokkő és kvarcitKŐ 2005/4 34. - 35. oldal

Alta kvarcit lépcső A Szölke Stone Group (Magyarországi Információs és Szerviz Iroda) bővítette kőválasztékát. Újabban az egyik legkeményebb kőzetet kínálja: a norvég Alta kvarcitot. A 600 millió éves kvarcit kőzet kvarc Si02 tartalma >82%, vízfelvétele DIN 52103 szerint < 0,15%; nyomószilárdsága DIN 52105 szerint 328 N/mm2; hajlítószilárd-sága DIN 542112 szerint >37 N/mm2; csúszásgátlás SRT-egységben >55 SRT; csúszásgátlás DIN 51097 szerint >31 fok. Az ebből a kőzetből készült burkolatok élettartama szinte határtalan. Nagy kopásállósága és csúszásmentessége miatt kiválóan alkalmas közösségi külső és belső terek burkolására.

Míg az Alta kvarcit a legkeményebb kövek egyike, az anröchtei dolomit igencsak „puha". A kőzet 64%-a mészkő, 18%-18% kvarcit és glaukonit. Ez utóbbi adja a kő jellegzetes zöldes-kékes színét. A glaukonit király nevét a görög glaukos szóból kapta: a görög halászok mind a mai napig az ég kékeszöld fényét, a tenger és a szem színét jelzik ezzel a szóval. A görög mitológiában Glaukos a hallhatatlan, jövőt jósoló tengeri isten.

Köznyelvben ezt a zöldes színű, homoktartalmú mészkövet zöld kőnek vagy zöld homokkőnek is nevezik, a geológusok csak glaukonit-mészkőként emlegetik.

Az anröchtei bányákban ez a homokkő csak két rétegben bányászható. A felső és keményebb, de nem fagyálló ún. kék kőpad kb. 70 cm magas, míg az alatt lévő, nem olyan kemény, de fagyálló zöld kőpad 100 cm magas. A két kőpadból származó kő színben alig tér el egymástól. A felületi megmunkálás szintén változtathat a kő színén: a finoman csiszolt, a fényezett vagy a kefélt felület sötétebb színű, míg a homokfúvott, lángolt vagy stokkolt világosabb.

Az anröchtei dolomit díszíthet klasszikus, modern vagy akár avantgárd épületeket. Építészek, kőfaragók, kertépítők és szobrászok egyaránt használhatják padló és falburkolatok, lépcsők, ablakpárkányok, homlokzatburkolatok vízszintes vagy horizontális felületeire, kül- és beltérbe. Ez a kő magába zárta az egykori élővilágot: csigák, rákok, tengeri sünök, korailok megkövesedett váza lelhető fel benne. Színe, rajzolata egyedülálló - eddig egyetlen kerámia burkolólap-gyártó sem tudta lemásolni.

Az építészek szívesen párosítják üveggel, fémmel és használják előszeretettel modern épületeiken. Ilyenek például a Paul-Löbe-ház Berlinben, az Opelvillen Alapítványi Művészeti Központ Rüssel-sheimben, USA/Orlando-i Nemzetközi Repülőtér, a Deutsche Bundestag épülete Berlinben, hogy csak néhányat említsünk.

Homokkő a Vetter-től: a bajorországi Vetter céget 1865-ben alapították. Az egykori királyi udvari kő-be-szállító ma is tartja rangját: a kőiparban elismert, multinacionális cég formálja az építészetet, munkásságával, termékeivel bejegyezte magát az világ építészetének történelmébe.

Saját bányák birtokában a Nürnberghez közeli Eltmannban székelő Vetter GmbH a legjobb minőségű termékeket kínálja, és szolgáltatási körébe természetesen beletartozik a tanácsadás, a tervezés, a gyártás és a kivitelezés is. A cég különös gondot fordít a minőségellenőrzésre, a szállítási határidő betartására. Mi több, egységes szemlélettel kezel minden egyes projektet. Ez azt jelenti, hogy annak elkészülte után is kész évtizedekkel később - felkérésre - állapotfelmérést, tisztítást, esetleges változtatások utómunkáit elvégezni.

A magyar tervezőknek elsősorban a Majna folyó mellett fekvő saját kőbányájából származó homokkövet, kagylós mészkövet, dolomitokat, illetve gránitokat ajánlják kül- és beltérbe egyaránt.

A Schönbrunner homokkő finomszemű, fehéres-szürkés színű. Ebből készült Berlinben az Axel Schultes tervezte Bundeskanzleramt épülete is. Bonnban a felépült Művészeti Múzeumhoz ezt a kőanyagot használták kívül-belül. Itt a tervezők Bangert, Jansen, Scholz és Schultes építészek voltak.

A finoman szemcsés, zöldes színű Sander homokkő kiválón alkalmas szobrok, oszlopok és más építészeti elemek kivitelezésére, műemlékek pótlására. Legszebb példáit ennek a würzburgi barokk kori Residenzben, vagy a bambergi Seehof kastélyban láthatjuk.

A Magyarországon kevéssé ismert kagylós mészkő finomszemű, vagy fényezett felülettel új színfoltja lehet a modern építészetnek. Kül- és beltérben egyaránt felhasználható. A mai modern „hideg" építészet világát tükrözi a luxemburgi Bayerische Landesbank új épülete. A müncheni prof. Kücker szürke kagylós mészkőből és üvegből tervezte épület nagy tömege ellenére is légiesen könnyed.

Különleges rajzolatú a fényezett felületű, barnás színű, exkluzív Rhön Dolomit.

Szintén németországi, saját bányából származik két gránit: a durvaszemű, kékes-szürkés Kösseine és a közepes szemű, sárgás-szürkés Epprechtstein. Ezek a gránitok síremlékekhez is felhasználhatók, de jól illenek a jura mészkőből, illetve homokkőből készült homlokzatburkolatok lábazatához, lépcsőihez, külső térburkolataihoz is.


Szölke László

Barbara Holländer: Naturstein in NassbereichenNaturstein 2006/11 22. – 32. oldal (német nyelvű)

alta kvarcit medence szegélykő Naturstein lädt in Zusammenarbeit mit Rock and Mineral Consulting Experten zum Gespräch. Ziel der Fachdiskussionen ist die Vermeidung von Schäden. Hier die Ergebnisse der Diskussion zum Thema »Naturwerkstein in Nassbereichen«, ergänzt um Herstellerempfehlungen zum Sammeln!


Naturstein ist schön, repräsentativ und aufgrund industrieller Fertigung gar nicht mehr so teuer. Deshalb findet er immer öfter Einsatz, auch als Bodenbelag,Wandbekleidung, Beckenumrandung etc. in Nassbereichen (Badezimmer, Schwimmbäder etc.). Nicht jeder Naturwerkstein ist gleichermaßen dafür geeignet. Trotzdem werden für solche Bereiche immer wieder Gesteine gewählt, die durch die permanente Einwirkung von Feuchte oder Aggressorien in Form von Reinigungsmitteln etc. geschädigt werden können. Die versammelten Fachleute haben im siebten Naturstein-Expertengespräch Hinweise für den richtigen Einsatz von Naturwerkstein in Nassbereichen erarbeitet. Mit den folgenden Hinweisen wollen wir Sie dabei unterstützen, Schäden vorzubeugen und damit Reklamationen zu verhindern.


Argumente für Naturwerkstein
Eignet sich Naturwerkstein für den Einsatz in Nassbereichen? Und ob! In privaten und gewerblichen Bereichen gibt es unzählige Beispiele für gelungene Anwendungen von Naturstein in Badezimmern, Sauna- bzw. Wellnessbereichen und Schwimmbädern. Die große Vielfalt an Farben und Texturen, in denen Naturstein zu haben ist, und seine je nach Entstehung und Mineralbestand guten bis sehr guten bauphysikalischen Eigenschaften sind nicht die einzigen Argumente für die Wahl dieses natürlichen Baustoffs. Naturstein ist einzigartig; jede Platte ist ein Stück Natur und somit ein Unikat. Naturstein ist »von Haus aus« alt und längst nicht so stark Modeströmungen unterworfen wie künstliche Materialien. Natursteine, insbesondere die oft als empfindlich bewerteten Arten und Sorten,gewinnen durch den Gebrauch. Darin unterscheiden sie sich von den meisten anderen Werkstoffen, die mit dem Alter keineswegs schöner werden. Naturstein lebt. Wer mit Steinen lebt, hinterlässt Gebrauchsspuren und geht damit in eine Geschichte ein, die viel älter ist als die des Menschen und deren Beginn wir nicht kennen, geschweige denn begreifen. Naturstein patiniert, Keramik nicht. Außerdem bietet Naturstein dem Gestalter eine Vielzahl an Anwendungsmöglichkeiten. Bodenbeläge und Wandbekleidungen können mit unterschiedlichen Oberflächenbearbeitungen ausgeführt werden; je nach gewählter Oberfläche sieht der Stein heller oder dunkler, intensiver oder weniger intensiv farbig, glatter oder rauer aus und fasst sich entsprechend unterschiedlich an. Naturstein lässt sich massiv verarbeiten; so kann man Bodenbeläge und Wandbekleidungen, wie sie auch mit keramischen Fliesen ausgeführt werden können, durch massive Duschtassen, Waschtische, Konsolen, Beckenumrandungen, monolithische Badewannen und sogar Skulpturen ergänzen. Es gibt eine Fülle an unterschiedlichen Gesteinssorten, die alle ihre besonderen Eigenschaften haben, und als Persönlichkeiten sollte man sie dem Kunden beschreiben und vermitteln, immer mit Rücksicht auf die geplante Anwendung.

Alle diese Argumente für Naturstein werden nach Ansicht der Expertenrunde, die zur Diskussion des Themas »Naturstein im Nassbereich« zusammenkam, von vielen Steinmetzen und Natursteinanbietern viel zu wenig oder gar nicht genutzt. Unzählige Natursteinimitationen würden angepriesen, aber es mangele immer noch an gutem Marketing für das Original. Die Experten empfehlen daher, sich vor jedem Verkaufsgespräch auf das zu besinnen, was Naturwerkstein so besonders macht.


Was will der Kunde?
Die Auswahl des »richtigen« Steins für eine Anwendung im Nassbereich hängt sehr davon ab, was sich der jeweilige Kunde vorstellt und wie viel Natürlichkeit er akzeptiert. Manche Kunden haben von vornherein Gespür für den Werkstoff; sie wollen Naturstein, weil er lebt. Diese Kunden akzeptieren Gebrauchsspuren. Sie könnten mit Steinen leben, die durch die Nutzung patinieren. Andere Kunden lassen sich im offenen Beratungsgespräch für die besonderen Eigenschaften von Naturstein sensibilisieren; auch ihnen könnte der Steinmetz u. a. Gesteinssorten empfehlen, bei denen, insbesondere bei einer Anwendung im Nassbereich, mit Nutzungsspuren zu rechnen ist. Es gibt aber auch viele Kunden, die zwar Naturstein wollen, aber nicht dazu bereit sind, mit Gebrauchsspuren zu leben. Wenn man erkannt hat, dass ein Kunde oder eine Kundin so denkt, sollte man ihm oder ihr zu Gesteinen raten, die für Anwendungen in Nassbereichen weitestge-hend unkritisch sind, damit sich nicht später, trotz guter Ausführung der Arbeiten, unliebsame Probleme ergeben. Deutschland ist Deutschland. In südlichen Ländern, wo es eine lange Tradition im Einsatz und der Nutzung von Naturwerkstein im Nassbereich gibt, ist die Akzeptanz von Nutzungsspuren sehr viel höher.


Auswahl geeigneter Gesteine
Bei der Auswahl einer Gesteinssorte ist zunächst die Belastung zu berücksichtigen, die sich aus der Nutzung des Bauteils / Raums ergibt. Nassbereich ist nicht gleich Nassbereich! Der Natursteinbelag in einer Dusche bzw. eine Duschtasse unterliegt einer permanenten Durchfeuchtung. Die Bodenplatten in einem Badezimmer werden dagegen nur temporär nass und gewöhnlich nicht »überflutet«. Ein Waschtisch ist dafür prädestiniert, dass er mit Fleckenbildnern in Berührung kommt. Ein Bodenbelag in einem öffentlichen Schwimmbad muss unbedingt rutschhemmende Eigenschaften aufweisen und aufgrund seiner Nutzung unproblematisch zu reinigen sein, was i. d. R. mehrmals täglich geschieht. Weiterhin sollte der Belag aus Sicht einer bakteriellen Belastung unproblematisch sein. Der Belag in einem WC muss besondere Anforderungen erfüllen, da hier aus hygienischen Gründen keine Kompromisse im Hinblick auf die Reinigung gemacht werden sollten. Nichtsdestotrotz werden aber auch in solchen Bereichen immer wieder ungeeignete Natursteine eingebaut, die die Ansprüche der Kunden erst durch eine Imprägnierung erfüllen sollen o. können. Je nach Entstehung (magmatisches, sedimentäres oder metamorphes Gestein) und je nach Zusammensetzung und Mineralgefüge haben Gesteine unterschiedlichste Eigenschaftsprofile, die für den Einsatz in Bereichen mit lang andauernder oder permanenter Feuchtigkeitseinwirkung sehr gut, weniger gut oder auch gar nicht geeignet sind. Zur Bewertung der Eignung sind folgende Gesteinseigenschaften heranzuziehen:

• die physikalisch-technischen Eigenschaften (insbesondere Wasseraufnahme)

• die mineralogisch-petrographischen Eigenschaften (Gefüge)

• die Widerstandsfähigkeit gegen die durch die Nutzung zu erwartenden chemischen Aggressorien und Fleckenbildnern

• Bearbeitungsmöglichkeiten


Hierbei gilt für Gesteinssorten, die von ihrer mineralischen Zusammensetzung her grundsätzlich für diesen Anwendungsbereich geeignet sind: je »dichter« bzw. je geringer der Porenraum, desto besser geeignet für den Einsatz im Nassbereich. In »dichte« Gesteine dringt weniger Wasser ein; entsprechend gering ist das Risiko einer mikrobiologischen Besiedlung und entsprechend groß ist die Beständigkeit gegen Aggressorien und Fleckenbildner. Dieses optimale Eigenschaftsprofil hat beispielsweise die Gesteinsart Quarzit, deren spaltraue Oberfläche zudem ohne weitere Oberflächenbearbeitung die in Nassbereichen stets sinnvolle Rutschfestigkeit sicherstellt. Bei der Verwendung von Gesteinssorten mit weniger optimalen Eigenschaftsprofilen ist die Herstellung einer rutschsicheren Oberfläche durch eine entsprechende Oberflächenbearbeitung erforderlich. Über zusätzliche Maßnahmen wie z. B. Oberflächenschutz mit geeigneten Produktsystemen kann nachgedacht werden. Die Experten weisen aber darauf hin, dass ungeeignete Gesteine durch eine Imprägnierung in ihren Eigenschaften nicht so eingestellt werden können, dass sie uneingeschränkt für den Nassbereich geeignet sind. Ein Naturstein sollte die durch die Anwendung im Nassbereich gestellten Anforderungen primär, d. h. ohne Schutzbehandlung, erfüllen.


Beratungsgespräch
Die Praxis zeigt, dass Naturwerkstein in Bezug auf seine Gebrauchseigenschaften im Nassbereich für den Kunden bzw. die Kundin immer in Konkurrenz zu keramischen Belägen steht. Die Erfahrungen mit den Eigenschaften und mit dem Unterhalt solcher Materialien werden häufig auf den Baustoff »Naturwerkstein« übertragen. Da aber der Einsatz eines weniger geeigneten Gesteins schnell zu »Problemen« führen kann, sollte man dem Kunden schon in der Planungsphase die Gebrauchseigenschaften der in Frage kommenden Naturwerksteine nahe bringen. Dabei darf sich der Fachmann nicht von den Sammelbezeichnungen irritieren lassen, unter denen viele Steine gehandelt werden. So kann man von einem als »Granit« verkauften Gestein nicht unbedingt entsprechende Gebrauchseigenschaften erwarten, eben weil es sich vielleicht nicht um einen echten Granit handelt.

Oft wird der Steinmetz von seinem Auftraggeber vor vollendete Tatsachen gestellt. Dieser und jener Stein soll an dieser oder jener Stelle so oder anders eingebaut werden.Wenn ihm dieseVor-gaben aus fachlicher Sicht problematisch erscheinen, muss der Steinmetz Bedenken anmelden. Wenn die Vorgaben in Ordnung sind, wird er den Auftrag entsprechend ausführen. In Fällen, in denen er in die objektbezogene Entscheidungsfindung eingebunden wird, sollte er dem Bauherren oder Planer sein gesamtes Fachwissen zur Verfügung stellen. Zunächst gilt es herauszufinden, in welchen Bereichen Naturstein zum Einsatz kommen soll, z.B. im privaten Badezimmer, im privaten oder gewerblichen Wellnessbereich, für eine finnische Sauna oder für ein Dampfbad oder gar für ein privates oder öffentliches Schwimmbad. Wenn das klar ist, sollte der Steinmetz herausfinden, was dem Kunden in Sachen Stein vorschwebt. Kunden, die sich innerlich schon für eine bestimmte Gesteinssorte entschieden haben, sollte der Steinmetz den gewählten Stein so beschreiben, dass deutlich wird, wie sich dieser Stein im geplanten Einsatzbereich verhalten wird und das begründen und mit Bildern belegen können. Auch der erforderliche Unterhaltsaulwand sollte bereits in der Planungsphase mit angesprochen werden. Wenn Nutzungsspuren zu erwarten sind, wird an dieser Stelle des Gesprächs deutlich werden, in wie weit der Kunde im Leben mit Naturstein Nutzungsspuren tolerieren will und kann (siehe oben). Wenn ein Stein gewünscht wird, der sich möglichst nicht verändert, sollte sich der Steinmetz darum bemühen, andere Steine vorzuschlagen, die sich bei ähnlicher Optik im geplanten Einsatzbereich und unter der voraussichtlichen Beanspruchung günstiger verhalten als der ursprünglich gewählte Naturstein.

Im Kasten »Leitfaden für die Beratung« haben wir Fragen für Kundengespräche


Naturwerkstein in Nassbereichen zusammengestellt. Achtung!
Fassen Sie Ihre Angaben zum gewählten Stein schriftlich für Ihre Kundschaft zusammen. Damit belegen Sie, dass Sie gründlich auf die Eigenschaften der für das jeweilige Objekt gewählten Natursteinsorte sowie auf den erforderlichen Pflegeaufwand hingewiesen haben. Sichern Sie sich ab gegen Beschädigungen Ihrer Arbeit während und kurz nach Abschluss der Bauzeit, indem Sie Ihrem Angebot folgenden Hinweis beifügen: »Reinigungsmaßnahmen etc. können während der Bauzeit nur in Absprache mit dem Steinmetzen durchgeführt werden.« Legen Sie der Rechnung immer eine detaillierte Reinigungsanleitung bei! In die Reinigungsempfehlung gehört der Hinweis, dass man Reinigungsmittel grundsätzlich nicht auf Natursteinbelägen lagern sollte. Nutzen Sie bei der Formulierung der Hinweise die Kompetenz eines Reinigungsmittelherstellers IhresVertrauens. Evtl. kann auch auf Möglichkeiten der Pflege hingewiesen werden.


Anforderungsprofil erstellen
Unter Einbezug aller vom Planer und vom Kunden zur Verfügung gestellten Informationen erstellt der Steinmetz nun das Anforderungsprofil für die geplante Baumaßnahme und berät ihre Durchführung. Passend zum jeweiligen Naturstein und zum Einsatzgebiet berät er die Abdichtung, die Verlegung bzw. Montage sowie, wenn gefordert und / oder notwendig, geeignete Schutzmaßnahmen. Auch die Reini-gungs- und Pflegeempfehlung wird jetzt schon formuliert. Die planerische Leistung sollte aus Haftungsgründen immer beim Planer belassen werden.


Achtung!
Stimmen Sie schon in der Frühphase das Material mit dem Verlegesystem ab! »Hochdichte« Quarzite wie z.B. ALTA QUARZIT sind i. d. R. völlig unproblematisch, was die Nutzung in Nassbereichen betrifft. Dieser Stein erfordert aber aufgrund der unterschiedlichen Plattenstärke eine Verlegung mit Haftbrücke, die als Sonderregelung auszuweisen ist, da die Abdichtung unterhalb des Verlegemörtels/Estrichs erfolgt. Für die Verlegung im Dünnbett mit Klebern nach DIN EN 12004 sind kalibrierte Natursteinplatten (Dickentoleranz max. 0,5 cm) erforderlich.Ver-legungen von spaltrauen und sehr großformatigen Platten im Dickbett sind als Sonderkonstruktionen auszuweisen (siehe Nassräume nach DIN 18195-5 Abdichtungen). Alle Verlegarten sollten Sie sich objektspezifisch von Ihrem Bauchemielieferanten freigeben lassen.Als Alternative zur Verlegung im Dick- oder Dünnbettverfahren können auch Mittelbettmörtel verwendet werden, die sich seit Jahren für die Verlegung von unkalibrierten Naturwerksteinen bewährt haben. Die Abdichtung, der Verlegemörtel und die Verfugung sind in puncto Verträglichkeit und Funktionsfähigkeit aufeinander abzustimmen. Wenn möglich, sollten Sie sich vom Natursteinlieferanten bestätigen lassen, dass der Stein nicht vorbehandelt (imprägniert, lackiert, gewachst) wurde. Sol-cheVorbehandlungen können zu Haftungsproblemen und zu Schäden aufgrund von Reaktionen mit Reini-gungs- und Pflegemitteln führen.


Nassräume nach DIN 18195-5 -Abdichtung
Beckenumgänge, Duschen, Saunen und Umkleideräume sind als Nassräume nach DIN 18195-5 »Bauwerksabdichtungen - Abdichtungen gegen nichtdrückendes Wasser auf Deckenflächen und in Nassräumen, Bemessung und Ausführung« anzusehen, wobei die Wasserbeanspruchung der Flächen als hoch einzustufen ist. Als Bauwerksabdichtung werden Bitumen- oder Kunststoffdichtungsbahnen in Kombination mit Schutzestrichen und -putzen eingesetzt. Diese technisch sehr aufwändige und gleichzeitig problematische Lösung in Kombination mit einem Belag aus Fliesen oder Platten entspricht nicht mehr dem Stand der Technik. Bei dieser Ausführungsart wird der Estrich bzw. Putz planmäßig durchfeuchtet. Es kann zu Ausblühungen und Schimmelpilzbildungen kommen. Beckenumgänge mit dieser Technik waren so lange technisch richtig, wie es keine Alternativen gab. Mittlerweile haben sichVerbundabdichtungen in diesen Anwendungsgebieten bewährt und entsprechen den allgemein anerkannten Regeln der Technik. Geeignete Werkstoffe für die Ausführung der Fliesenverbundabdichtung sind in der Bauregelliste A, Teil 2 aufgeführt. Für Duschen und Saunen im öffentlichen Bereich sowie für Beckenumgänge gelten die Anforderungen der Beanspruchungsklasse A1 (Wände) und A2 (Boden). Abzudichten sind prinzipiell alle Bodenflächen inklusive einer Aufkantung an der Wand von mindestens 15 cm über Oberkante Bodenbelag. Spritzwasser belastete Wände sind ebenfalls abzudichten. Die Abdichtung muss 20 cm über die Wasserentnahmestelle (Duschkopf, Waschbecken) geführt werden. Im Anschluss Wand-Boden, über Fugen und in Innenecken wird die Fliesen-verbundabdichtung mit Dichtbändern sowie vorgefertigten Innen- und Außeneckelementen kombiniert. Rohrdurchführungen, Duscharmaturen und Bodenabläufe werden durch das Einbetten von Dichtmanschetten in die Fliesenverbundabdichtung abgedichtet. Im Bodenbereich sind Flanschkonstruktionen einzubauen. Bei derVerwendung von flexiblen mineralischen Dichtungsschlämmen sind Los-Festflanschkonstruktionen den Klebeflanschkonstruktionen vorzuziehen. Bei der Ausführung der Abdichtungsarbeiten und der Belagverlegung sind die Hinweise des ZDB-Merkblattes »Hinweise für die Ausführung von Abdichtungen im Verbund mit Bekleidungen und Belägen aus Fliesen und Platten für den Innenund Außenbereich« zu beachten.


Untergründe
Bodenflächen:Als Untergründe kommen nur feuchteunempfindliche Zementestriche als beheizte oder unbe-heizte Fußbodenkonstruktion oder in Ausnahmefällen auch unbeheizte Gussasphaltestriche als beheizte oder unbeheizte Fußbodenkonstruktion in Frage. Die Restfeuchtigkeit von Zementestrichen darf 2,0 CM-% nicht überschreiten. Weiterhin sind die Hinweise der ZDB-Merkblätter für das Verlegen von keramischen Fliesen und Platten, Natur- und Betonwerkstein auf beheizten und unbeheizten zementgebundenen Fußbodenkonstruktionen zu beachten. Bei zeitbedrängten Arbeiten können geeignete Schnellestrichsysteme eingesetzt werden. Wandflächen: Als Untergründe sind Beton nach DIN 1045, geeignete Zement- oder Kalk-Zementputze gemäß DIN EN 998-1 bzw. DIN V 18550 vollfugig hergestelltes Mauerwerk, Porenbetonelemente, Hohlwandplatten aus Leichtbeton, Hartschaumträgerplatten mit Mörtelbe-schichtung geeignet. Gipsgebundene, holzhaltige und andere feuchteempfindliche Baustoffe dürfen für diese Bereiche nicht eingesetzt werden. Untergrundvorbereitung: Eventuell vorhandene haftungsmindernde Schichten sind durch geeignete Vorbereitungsmaßnahmen wie Schleifen, Fräsen oder Strahlen restlos zu entfer-nen.Vorhandene Risse im Untergrund können kraftschlüssig mit Injektionsharz auf Epoxidharzbasis geschlossen werden. Ausführungsbedingte Unebenheiten können einen Flächenausgleich erforderlich machen.


Verlegung und Verfugung
Anforderungen an Verlege- und Ansetzmörtel: Dünnbettmörtel müssen in ihrer Qualität der DIN EN 12004 entsprechen. Nach der Landesbauordnung werden eindeutig der Verwendungsnachweis (P) und der Übereinstimmungsnachweis (ÜHP) gefordert. Dieser Forderung ist durch die entsprechenden Prüfzeugnisse zu entsprechen. Viele Naturwerksteine und die Belastung in einzelnen Wellness-Bereichen erfordern in der Regel haftstarke, verformungsfähige und gegen einwirkende Medien widerstandsfähige Klebemörtelsysteme. Der Einsatz dieser Klebemörtelsysteme ist deshalb in direkter Absprache zwischen Planer, Anlagenbauer und Verlegebetrieb, unter Berücksichtigung der Quantität der organischen Bestandteile in Abhängigkeit der Wasseraufbereitung und der zum Einsatz kommenden Reinigungsmittel, Reinigungsverfahren und Reinigungszyklen auszuwählen. Grundsätzlich ist zu beachten, dass:

• Inhaltsstoffe des Mörtels keine Verfärbungen an der Gesteinsoberfläche hervorrufen (schnell erhärtende, schnell trocknende Mörtelsysteme minimieren dasVerfärbungsrisiko erheblich);

• die Farbe des Klebemörtels bei transluzenten Gesteinsarten deren optische Beschaffenheit beeinträchtigen kann (vollflächig auf die Rük-kseite des Gesteins aufgetragener weißer Klebemörtel minimiert die Beeinträchtigung der Gesteinsoptik);

• bei dichten Gesteinsarten wie z.B. Quarzit, Schiefer etc. die Verwendung von Klebemörtel mit erhöhtem Haftspektrum der Qualitätsklasse C2 gem. DIN EN 12004 erforderlich ist;

• alkalische Feuchtigkeit aus dem Mörtelsystem bei einigen Naturwerksteinen wie z. B. der Gesteinsarten Grau-wacke, Sandstein, Serpentinit, Porphyr u.a. geringfügige bis starke Verformungen hervorrufen kann, die kurzfristig zu so genannten Überzähnen und weiterführend zu Rissbildungen und Hohllagigkeiten führen können. Mit Abnahme der Plattendicke und Zunahme des Plattenformats nimmt die Verformungsneigung von Naturwerksteinen zu (schnell erhärtende, schnell trocknende Mörtelsysteme minimieren das Verfärbungsrisiko erheblich, bei einigen wenigen Gesteinssorten können wasserfreie Klebemörtelsysteme erforderlich sein. Sofern keine Erfahrungen im Zusammenwirken von Gesteinsart und Mörtelsystem vorliegen, sollte grundsätzlich eine Probeverklebung durchgeführt werden);

• das Mörtelsystem im Verbund mit dem Abdichtungssystem geprüft ist und den Anforderungen der Bauregelliste A,Teil 2 entspricht;

• das Mörtelsystem gegen die Belastungen aus Wasserzusammensetzung und -aufbereitung, Reinigungsmittel und -verfahren widerstandsfähig ist;

• vor Belastung der Fläche der Mörtel bzw. der Klebstoff vollständig erhärtet bzw. vernetzt ist.


Anforderungen an Fugmörtel:
Fugmörtel müssen in ihrer Qualität der DIN EN 13888 entsprechen. Unter Berücksichtigung der Belastungen inWellness-Anlagen ist der Einsatz hochwertiger Mörtelsysteme zu empfehlen (bei zementären Mörtelsystemen z. B. Güteklasse CG 2 nach DIN EN 13888). Bei erhöhter chemischer und mechanischer Belastung (z.B. durch Reinigung) ist die Widerstandsfähigkeit des Fugmörtels gegenüber dem einwirkenden Medium zu überprüfen. Bei nicht ausreichender Widerstandsfähigkeit ist der Einsatz von Epoxidharzfugmörteln (RG nach DIN EN 13888) bzw. Silikatfugenmörtel erforderlich. Nach Ansicht der Experten reichen in Privatbereichen zementäre Fugen gemäß DIN EN 13888 i. d. R. aus. Sie werden da ausgeführt, wo ein fester Untergrund vorhanden ist. Wo Bewegungen aufgenommen werden müssen, sind elastische Fugen erforderlich. Sie stellen immer eine besondere Leistung dar.


Achtung Schwimmbad:
Vor der Beckenfüllung muss der Fugmörtel vollständig erhärtet bzw. vernetzt sein. Bei vorderseitig verklebten Mosaiken sind die Belagflächen und die Fugenkammern sorgfältig von organischen Klebstoffresten (aus der Verklebung des Papiers auf dem Mosaik) zu reinigen. Ansonsten werden Schimmelbildungen begünstigt.


Anforderungen an Fugendicht-stoffe:
Die Experten empfehlen den Einsatz von Natursteinsilikonen; sie sind im Gegensatz zu Standardsilikonen auf den Werkstoff Naturstein abgestimmt. Nur mit einem speziellen Natursteinsilikon kann die sog. Randzonenverschmutzung verhindert werden. Das heißt, der Naturstein zieht Bestandteile aus dem Dichtstoff, was zu einer Verdunklung des Steins entlang der elastischen Fuge führt. Voraussetzung für eine funktionstüchtige elastische Fuge ist die richtige Dimensionierung. Dies ist bereits bei der Planung zu beachten (IVD-Merkblatt Nr. 3 Konstruktive Ausführung und Abdichtung in Sanitär- / Feuchträumen).

Für die Ausführung wichtig ist ein sauberer Untergrund. Im Nassbereich ist grundsätzlich eine Grundierung empfehlenswert. Durch den Primer wird die Haftung, d. h. die Adhäsion und die Verbindung des Dichtstoffs mit dem Naturstein deutlich erhöht. Der Primer muss sehr gewissenhaft aufgebracht werden, d. h. nicht auf Sichtflächen auftragen, da es hier zur Fleckenbildung kommen kann! Die technischen Datenblätter der Dichtstoffhersteller müssen Berücksichtigung finden. Sanitärsilikone sind heute grundsätzlich fungizid ausgerüstet; das gilt auch für die gängigen Natursteinsilikone. Zur Hinterfüllung der Fugen sind die sog. PE Rundschnüre, ge-schlossenzellig, zu verwenden; man sollte darauf achten, sie beim Vorstopfen nicht zu beschädigen, da sie sonst ausgasen und zu einer Blasenbildung im Fugenfüllstoff führen können. Elastische Dichtstoffe im Nassbereich sind fungizid ausgestattet. Durch diese Materialeigenschaft kann ein Schimmelpilzbefall weitestgehend verhindert, aber nicht grundsätzlich ausgeschlossen werden. Die zur Anwendung kommenden Rohstoffe für die fungizide Ausrüstung von Dichtstoffen weisen unterschiedliche Wirkungsweisen auf. Sie sind in der Regel gegen eine Vielzahl von Schimmelpilzarten wirksam, nicht jedoch gegen alle. Deshalb ist eine regelmäßige Wartung (Desinfektion) und Reinigung der Fugen zur Vermeidung von Schimmelpilzwachstum unerlässlich (IVD Merkblatt Nr.14 Dichtstoffe und Schimmelpilzbefall). Hierbei ist dieVerwendung von neutralen oder alkalischen Reinigern zu empfehlen.

Achtung Schwimmbad: Vor der Beckenfüllung muss der Fugenfüllstoff vollständig vernetzt sein. Für elastische Fugen im Unterwasserbereich ist ein speziell dafür geeigneter Dichtstoff - »Unterwassersilikon« - mit dafür geeignetem Primer zu verwenden.


Achtung!
Zementäre Fugen halten nicht ewig. Sie sind gemäß Liste RK schonend zu reinigen (immer gut vorwässern und gut nachspülen!) Silikonfugen sind schmutzempfindlicher als zementäre Fugen. In die Reinigungs- und Pflegeempfehlung für den Objektnutzer gehört der Hinweis, dass man die Fugen nach Nutzung des Nassbereichs (z.B. der Dusche) trocken wischen sollte (so steigert man ihre Lebensdauer!). Ebenso sinnvoll ist der Zusatzhinweis, dass die Erneuerung der Fugen, die nach einer Reihe von (fünf bis zehn) Jahren notwendig werden, jedoch schnell und kostengünstig durchgeführt werden kann. Wenn Sie im System bleiben, d. h. Ihr Natursteinsilikon, Ihren Primer und Ihr Glättmittel vom selben Hersteller beziehen, haben Sie mit der Produkthaftung der Bauchemie keine Probleme.


Reinigung und Pflege
Nassbereiche werden zudem aus Gründen der Hygiene besonders intensiv gereinigt. Um Verschmutzungen wie z. B. Kalkablagerungen zu entfernen, werden z. T. Reinigungsmittel mit hohen Säurekonzentrationen eingesetzt, was bei entsprechend sensiblen Gesteinen zu vorprogrammierten Schäden führt (z. B. Lö-sungs- und Zersetzungserscheinungen bei Karbonatgesteinen). Die Reinigung einer polierten Wandbekleidung aus Marmor oder Kalkstein mit aggressiven Mitteln kann die Politur zerstören. Natursteine, die in Nassbereichen Einsatz finden, sollten daher grundsätzlich eine gute Reinigungsfähigkeit und Beständigkeit gegen Ag-gressorien besitzen.

Zu beachten ist immer, dass die zum Einsatz kommenden Produkte und die eingesetzte Reinigungstechnik den Naturstein und die Schutz-Imprägnierung nicht angreifen dürfen. Darum müssen die Inhaltsstoffe der Produkte auf die Verschmutzung und auf den Naturstein und die SchutzImprägnierung abgestimmt werden.

Ungeeignete Reinigungs-, Schutz-und Pflegemittel können zu Schäden führen, die oft nur durch hohen Aufwand oder sogar mit Austausch der Beläge verbunden sein können. Bei einer Grundreinigung von Natursteinen sollte in der Regel ein Reiniger verwendet werden, der sich vom pH-Wert im mild alkalisch bis neutralen Bereich befindet. DieVerwendung von sauren oder säurehaltigen Reinigern ist auf die Beseitigung von karbonatischen Ablagerungen beschränkt und grundsätzlich zu prüfen.


Vorsicht ist insbesondere bei Natursteinanwendungen im Nassbereich geboten, denn alle gängigen Sanitärreiniger und v. a. auch viele Universalreiniger sind sauer eingestellt. Marmor, Kalkstein und andere säureempfindliche Natursteine dürfen aber keinesfalls sauer gereinigt werden. Vor der Reinigung ist die Fläche (eventuell) vorzuwässern. Auch danach muss die Fläche immer mit klarem Wasser gespült werden.


Achtung!
Beläge, die einer Rutschsicherheitsklasse unterliegen, dürfen nicht mit Produkten behandelt oder gereinigt werden, welche schichtbildend oder porenfüllend sind, da sonst die Rutschsicherheitsklasse beeinträchtigt werden kann. Die Reinigungsmittelkonzentration, Reinigungsmethode und Reinigungshäufigkeit sind dem Belag und den örtlichen Gegebenheiten wie Verschmutzung, Belastung usw. anzupassen.


Fazit
Vor Natursteinen im Nassbereich muss man keine Angst haben, wenn die richtigen Produkte für die Reinigung, Schutzausrüstung, Unterhaltsreinigung und Pflege verwendet werden.



Bearbeitung: Bärbel Holländer

Kürti István: 25 éve koptatják a Kálvin-téri lépcsőtKŐ 2002/1 22. - 24. oldal

Alta kvarcit lépcső a Kálvin téren A városi közlekedésben jelentős és környezetformáló alkotások a gyalogos aluljárók, amelyek a felszíni és a föld alatti gyalogos forgalom lebonyolítását szolgálják.

1976-ban Budapesten nagyszabású kísérletsorozat kezdődött a METROBER, az FKFV, a Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat és a BME Ásvány- és Földtani Tanszékének összefogásával az igényes és tartós burkolóanyagok tulajdonságainak vizsgálatára. Ennek a kísérletsorozatnak egyik jelentős objektuma volt a Kálvin tér egyik lépcsője (1. és 2. kép), amely a Ma-dách-tér felé haladó 49. villamos megállójából az aluljáró csarnokába vezetett.

A szerző 1980. őszén két ismert szerzőtárssal együtt az Építőanyagok című lapban számolt be ennek a kísérleti lépcsőnek a kialakításáról, a burkolati anyagok viselkedésének megfigyeléséről. 1982-ben a drezdai Technische Informationen című lapban a komplex vizsgálati értékelést jelentettünk meg. Ez a cikk a lépcső járófelületén összehasonlító vizsgálati jelleggel alkalmazott tízféle burkolókő viselkedéséről számolt be négyévi gyalogos használat után.

A kísérleti lépcsőkarnál az alábbi köveket alkalmazták burkolati anyagként:

1. Gránit (Emeljanovszk, Oroszország) GE (jelölés a fényképeken)
2. Gránit (Strzegom, Lengyelország) GS
3. Diorit (Ploce, Horvátország) D
4. Labradorit (Oroszország) L
5. Tömött mészkő (Nagyharsány) TMN
6. Tömött mészkő (Tardos)
7. Forrásvízi mészkő (Süttő) FMS
8. Kvarcitpala (Alta, Norvégia) KV
9. Márvány (Carrara, Olaszország) MC
10. Márvány (Sivac, Szerbia) MS

Az egyes kőzetfajták megtervezett változatossággal, megadott sorrendben kerültek elhelyezésre „színes" lépcsőt alkotva a kvarcit lapokkal burkolt többi lépcsőkar között. (3. és 4. kép)k kőfajták elhelyezési sorrendjét az 5. kép mutatja. Ismertek voltak a forgalomszámlálási adatok, így jól lehetett értékelni az egyes kőzetféleségek idővel arányos kopási értékeit. A lépcsőlapok mérési helyeit a 1. ábra mutatja az első négy év kopási mérési eredményeivel. Ezek az adatok láthatók a 6. képen is.

Az üzembe helyezés óta csaknem 25 év telt el. Időközben egyszer a jobban kopott lapokra csúszásgátló csíkokat ragasztottak fel, de mintegy tíz év alatt ez a biztonsági javítás is elkopott, leesett.

A 7.-16. képek a lépcső jelenlegi állapotát mutatják. A 7. képen jól látható, hogy míg a legfelső kvarcitpala élén szinte semmi kopás nincs, a sivac-i márvány erősen, de a diorit lap is jelentősen kopott. A 9. képen a felfelé baloldali járóvonal mentén a felső harmadba eső lapok kopását lehet megfigyelni. A 10.-13. képeken a süttői forrásvízi mészkő kopási és javítási viselkedését láthatjuk. A 14. képen a tar-dosi mészkő tönkremenetele látható.

A 15.-16. képen láthatóan a nagyhar-sányi lapot törése miatt kvarcit lappal helyettesítették.

A kopási értékeket 2001. márciusában ismét mértük. A mérési eredményeket összesítve a 2. ábra mutatja.


Az eltelt 25 évre vonatkozó fontosabb megfigyelések és javaslatok az alábbiakban foglalhatók össze:

A lépcsőlapok kopása jellegzetesen a karfák melletti járóvonalban a legnagyobb. A karfa melletti járóvonalon a kopás több mint másfélszerese a középen lévő járóvonalon mért értékeknek. A magmás mélységi kőzetek közel azonos kopási tulajdonságokat mutatnak. A karbonátos kőzetek ötször jobban kopnak, mint a magmás kőzetek. A kvarcitpala kivételével a járófelületen gépi marással készített csúszásgátló hornyolás csak kb. nyolc évig töltötte be szerepét.

A mintegy tíz évig használt lépcső járófelületén készített korund-csíkok -amíg voltak - jelentősen csökkentették a lépcsőlapok kopását. Forgalomszámlálási adatok alapján felfelé 430 fő, míg lefelé csak 270 fő meggy a lépcsőn egy óra alatt. Ennek figyelembe vételével felfelé 90 millió, lefelé 56,8 millió gyalogos vette igénybe a lépcsőt. Az ötéves vizsgálatnál a mérési adatokból kiszámítottuk, hogy 1 cm3 anyagot 3500 gyalogos koptatott le a lépcső járólapjaiból.


A tapasztalatok alapján az alábbi javaslatok fogalmazhatók meg:

• A törött és túlzottan kopott lapokat a közlekedési biztonság érdekében ki kell cserélni, hiszen a fellépés mérete már tűréshatáron kívül van néhány lap-párnál.
• A csúszásgátlás miatt újabb korund-csíkok felragasztása szükséges. A csúszásgátló csíkok épségét folyamatosan kell ellenőrizni.
• A javaslatokban megfogalmazott teendőkre ezúton is felhívjuk az érdekeltek - a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési ügyosztályának, illetve a BKV Rt. Forgalombiztonsági csoportjának - a figyelmét. A nagy forgalmú lépcső folyamatos feladatot jelent a karbantartóknak.
• A 4. sz. METRÓ tervezett vonalvezetése szerint a Kálvin-tér közlekedési átépítésével együtt ez a „színes" lépcső elbontásra kerül.
Amíg azonban a lépcsőket naponta ezrek használják, a karbantartás nélkülözhetetlen. A lépcső végleges elbontása előtt kopási sorozatmérést fogunk szervezni, várhatóan ezzel is gyarapítjuk a burkoló kőanyagokra vonatkozó műszaki ismereteinket.


Kürti István


IRODALOM
Gálos M.-Kertész P.-Kürti I.: Kísérleti lépcsőburkolat kopásának időközi mérése.
Építőanyag 1980. 4. sz.

M. Gálos-P. Kertész- I. Kürti: Bericht über eine komplexe Versuchserie zur Beurteilung von Gehwegplatten in Ungarn. Technische Informationen. Dresden. 1980. No. 2
MUgrás a felső menühöz 1| Az alta kvarcit mészkő bemutatása 2| Az alta kvarcit felület megmunkálásának típusai 3| Az alta kvarcit műszaki paraméterei 4| Jelenleg forgalmazott alta kvarcit kövek 5| Burkolási tanácsok 6| Tisztítási tanácsok 7| Beszállító partnerünk külföldi referenciái 8| BNIC GmbH magyarországi referenciái 9| Az alta kvarcittal kapcsolatos hírek és publikációk +| Betűméret növelése -| Betűméret csökkentése

Természetes kő logó

Bánya és szállítás:

Alta kvarcit bánya, Alta, Norvégia Alta kvarcit kőkitermelés (Norvégia)
(3 kép)

Beszállító partnerünk külföldi referenciái:

Hasított felületű felületű alta kvarcit burkoló lapok és medence szegélykő Villa medencéje, Tahiti (2008)
(2 kép)

Hasított felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok, uitgeesti vasútállomás, Hollandia Uitgeesti pályaudvar , Hollandia (2006)
(2 kép)

Zandvoorti városháza tetőfedő kőburkolata, Hollandia 2006 Zandvoorti városháza, Hollandia (2006)
(2 kép)

Hammerfesti „Snøhvit“ irodaház, Norvégia, 2004 Hammerfesti „Snøhvit“ irodaház, Norvégia (2004)
(1 kép)

Bielefeldi Stadtbad, Németország, 2004 Bielefeldi Stadtbad, Németország (2004)
(1 kép)

Hasított felületű, nagyméretű alta kvarcit tetőfedő lapok Aostai családi ház, Olaszország (2003)
(1 kép)

Selyemfényű, finoman csiszolt felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok Westcoasti szálloda, Norvégia (2000)
(1 kép)

Bevásárlóközpont, Alta / Norvégia (1999) | Hasított felületű felületű alta kvarcit térburkoló lapok Bevásárlóközpont Alta belvárosában, Norvégia (1999)
(1 kép)

Vechtai Városháza, Németország (1999) | Hasított felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok Vechtai Városháza, Németország (1999)
(2 kép)

Hasított felületű, nagyméretű alta kvarcit homlokzatburkoló lapok Shaw Filmstúdió, Hong Kong (1998)
(2 kép)

A tokiói Shinjuku vasút és metró állomás, Japán (1998) Tokiói Shinjuku pályaudvar és metró állomás, Japán (1998)
(2 kép)

Határállomás buszpályaudvara, Singapore (1998) | Hasított felületű alta kvarcit lépcső és padlóburkoló lapok Határállomás buszpályaudvara, Singapore- Malaysia (1998)
(1 kép)

44.000 m² hasított felületű váltósoros alta kvarcit térburkoló lapok „Passeo Martimo“ barcelonai tengerparti sétány, Spanyolország (1992- 1995)
(3 kép)

Hasított felületű alta kvarcit térburkoló lapok Hannoveri villamosmegállók peronjai, Németország (1994)
(1 kép)

Váltósoros alta kvarcit térburkoló lapok Tarragona „Salvo del Camp”, Spanyolország (1993)
(1 kép)

Hasított felületű alta kvarcit térburkoló lapok Puteaux tér, Párizs (1992)
(1 kép)

Hasított felüleű alta kvarcit lépcső- és padlóburkoló lapok Rotterdami pályaudvar és metró állomás, Hollandia (1991)
(1 kép)

BNIC GmbH magyarországi referenciái:

Graphisoft Park H épülete, Budapest (2009 Graphisoft Park H épülete, Budapest (2009)
(4 kép)

Spirál Irodaház, Budapest (2009) Spirál Irodaház, Budapest (2009)
(4 kép)

Haller Kert Irodaház, Budapest (2008) Haller Kert Irodaház, Budapest (2008)
(8 kép)

Kálvin-téri aluljáró hasított felületű alta kvarcit lépcsőburkolata, Budapest (1976) Kálvin-téri metró, Budapest (1976)
(1 kép)

BNIC Baukunst, Naturstein und Immobilien Consulting GmbH
Postfach 2353, D-83425 Bad Reichenhall, Deutschland
Tel.: +49/86_51/965-0349

BNIC GmbH Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet
2000 Szentendre, Bartók Béla utca 1., Magyarország
Telefon: 26/314 _07-4 Telefax: 26/314 07-5

UGRÁS A LAP TETEJÉRE BNIC GmbH | MINDEN JOG FENNTARTVA DESIGNED BY ALFA KREATIV
nyitólap cégadatok levelezés építőművészet ingatlan események ALTA KVARCITdeutsch
Forgalmazott építőkövek
Ragasztóhabarcsok
Egyéb termékek

Bazalt

Bazalt katalógus Basaltite olasz bazaltláva B 684 kínai bazalt

Dolomit

Dolomit katalógus Kleinziegenfelder német dolomit

Fillit

Fillit katalógus Otta norvég fillit

Gránit

Gránit katalógus Indiai gránitok Kínai gránitok Egyéb gránitok

Homokkő

Homokkő katalógus Crema Vereada spanyol homokkő Eichenbühli majna menti német homokkő Neubrunni majna menti német homokkő Modak indiai homokkő Santafiora olasz homokkő

Kvarcit

Kvarcit katalógus Alta norvég kvarcit Maxberg brazil kvarcitok

Lavagrigia

Lavagrigia olasz ignimbrite Lavarosa olasz ignimbrite

Márvány

Márvány katalógus Bianco Carrara olasz márvány Verde Guatemala indiai szerpentinitit

Mészkő

Mészkő katalógus Anröchtei német mészkő Bianco Perlino olasz mészkő Botticino Classico olasz mészkő Jura német mészkövek Kagylós majna menti német mészkövek Kilkenny ír mészkő Nero Marquina spanyol mészkő Rosa Perlino olasz mészkő Rosso Verona olasz mészkő Serra portugál mészkő Solnhofeni német mészkő Travertini Montemerano olasz mészkő

Pala

Pala katalógus Jaddish brazil pala Mustang brazil pala Portói pala

Porfír

Porfir katalógus T 666 kínai kvarcporfír Trentinói porfír
Terméskő ragasztók Padlókiegyenlítő Mélyalapozó Ragasztó Közepes v. ágyazóhabarcs Vastag rétegű ágyazóhabarcs Falazó habarcs Szűrőbeton Ablakpárkány ragasztó Természetes kő fúgázó Impregnáló Természetes kő szilikon
Egyéb termékek KEIL hátsófuratos kőlaprögzítés Lábazat (homlokzat) Litokövek (új és antik) NEOLITH kerámia burkolólapok SOLKER kőporcelán burkolólapok Solnhofeni őslények Solnhofeni portland cement Trassz cement Elektromos kőlap fűtés